Ha ez így megy tovább, újabb tagja lehet EU-nak: késélen táncolást látni – órák múlva eldőlhet minden

Ha az izlandiak a felfüggesztett csatlakozási tárgyalások újraindításáról döntenek, le kell ülnie az EU-val, de a tényleges csatlakozásról újabb referendumot kell tartani.

Rendkívül szoros az izlandi EU-s szavazás: jelenleg egyelőre hajszállal, de vezetnek a csatlakozási tárgyalások újraindításának támogatói. A szombaton megtartott népszavazáson mintegy 270–273 ezer választó adhatta le voksát. A közmédia, az RÚV közlése szerint a szavazatok mintegy felének feldolgozásakor rendkívül szoros volt az állás: a kormány javaslatát az igenek és a nemek gyakorlatilag fej fej mellett követték egymást.

Waving,Colorful,Flag,Of,European,Union,And,National,Flag,Of, izlandi eu-s szavazás — Az izlandi EU-s tárgyú népszavazás eredményei vasárnap délutánra várhatók
Fotó: esfera / Shutterstock

Izlandi EU-s szavazás: ez még nem a csatlakozásról szól

A referendum nem arról dönt, hogy Izland azonnal csatlakozik-e az Európai Unióhoz.

A választóknak arról kellett állást foglalniuk, hogy Reykjavík újraindítsa-e a 2013-ban felfüggesztett uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Ha az igenek kerülnek többségbe, Izland és az Európai Unió ismét tárgyalóasztalhoz ülhet a csatlakozás feltételeiről. Egy esetleges megállapodásról azonban újabb népszavazást kellene tartani, vagyis az uniós tagságról most még nem születik végleges döntés.

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök balközép kormánya eredetileg azt ígérte, hogy 2027-ig tartanak népszavazást a tárgyalások újraindításáról, ám a voksolást előrehozták.

A döntésben szerepet játszottak az elmúlt időszak geopolitikai fejleményei és a nemzetközi biztonsági helyzet változásai, köztük Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései is.

A referendum kampányában ugyanakkor nem elsősorban a biztonságpolitikai kérdések kerültek a középpontba. Az alig 400 ezer lakosú szigetországban a vita egyik legfontosabb témája továbbra is a halászat és a halászati jogok sorsa.

Ez nem véletlen: a halászati kvóták és a halászati erőforrások ellenőrzése már az előző csatlakozási kísérlet idején is az egyik legnagyobb akadályt jelentette, és a kérdés ma is meghatározó az uniós tagságról szóló vitában.

A pénzügyi válság után kérte felvételét Izland

A BBC felidézi, hogy Izland 2009-ben, a 2008-as globális pénzügyi válság és az ország bankrendszerének összeomlása után nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét. A tárgyalások előrehaladott szakaszba kerültek, ám 2013-ban egy euroszkeptikus kormány került hatalomra, amely felfüggesztette a folyamatot.

Izland jelenleg is szorosan integrálódik az európai gazdasági térségbe:

tagja az Európai Gazdasági Térségnek,
hozzáfér az uniós egységes piachoz, valamint
a schengeni övezethez is tartozik.

Az uniós tagság ugyanakkor további integrációt jelentene, többek között az EU vámuniójához való csatlakozást, hosszabb távon pedig az euró bevezetését.

A mostani népszavazás ezért elsősorban arról szól, hogy az izlandiak szerint érdemes-e ismét megnyitni azt a folyamatot, amely több mint egy évtizeddel ezelőtt félbeszakadt.

Az eredmény egyelőre teljesen nyitott. A szavazatok további feldolgozásával az előny többször is változott, így csak a teljes eredmény ismeretében derülhet ki, hogy Izland ismét elindul-e az uniós csatlakozás felé vezető úton.