Rövidesen a parlament elé kerül a költségvetés módosítása, de azt már tudjuk, hogy az államadósságot nagyon jelenősen megnövelik – olyan szintre, ahol legutóbb 2012-ben volt, ha a Covid évét nem számítjuk. A Tisza-kormány 77,5 százalékra akarja növelni az adósságot a tavalyi 74,6 százalékról – hívta fel a figyelmet vasárnapi videójában a Fidesz-frakció tagja, aki a gazdaság, a versenyképesség, a munkaerőpiac és a családok életkörülményeit érintő területek szakpolitikusa.

Szalai Piroska szerint a fennmaradó négy hónapban „bődületesen sokat költhetnek”, ha a sajtókommunikáció alapján tényleg így módosul a költségvetés, ráadásul mindezt úgy, hogy a lakosságot megszorítják.

A kétszülős családokba nem is érkezett támogatás

Biztos mindenki emlékszik: előbb megszüntették a védett üzemanyagárat, emiatt a dízel már több mint 60 forinttal többe kerül a védett árnál, az autópálya mellett pedig 100 forinttal. Utána az iskolakezdési támogatást csak egy nagyon szűk kör kapta meg, feleannyian sem, mint amennyinek ígérték – a kétszülős családokban nevelkedő gyermekek szinte biztosan nem kapták meg – állítja a képviselő, hozzátéve: a pedagógusoktól pedig még el is vontak, szeptembertől már nem jár nekik a teljesítménypótlék.

Szerinte ezeken kívül „még csomó más dologgal” fogunk a következő hónapokban, decemberig találkozni, ami valóban a lakosság megszorítását fogja jelenteni.

Hatalmas pénzeket költenek, óriási hiányt halmoznak fel, jóval többet, másfél-kétszeresét a tavalyi szintnek. Hát milyen gazdaságpolitika ez? – tette fel a kérdést Szalai Piroska.

Logikátlan ötlet hozzányúlni a nyugdíjhoz

Szólt a nyugdíjak tervezett változtatásáról is. Szerinte gazdasági szempontból sem indokolt a 13. és a 14. havi nyugdíj módosítása, mert az nem szociális támogatás, hanem a munkával és a befizetett járulékokkal megszerzett jogosultság.

Aki 40–45 éven keresztül dolgozott és járulékot fizetett, ez alapján szerzett nyugdíjjogosultságot, amit nem lehet utólag, rászorultsági alapon értelmezni. A változtatás ráadásul a költségvetés számára sem jelentene akkora megtakarítást – állapította meg. Ahogy arra már utalt, a magyar államadósság növelése GDP-arányosan 77,5 százalékra több ezer milliárd forintos többletköltséget jelentene – ehhez képest a kéthavi nyugdíj nagyságrendekkel kisebb tétel.

Magyar Péter nem a valóságról beszélt

A nyugdíjminimum emelése kapcsán pedig megjegyezte: Magyar Péter több százezer érintettről beszélt, akiknek 120 ezer forint alatti nyugdíja van, de ennek semmi köze nincsen a valósághoz.

Valójában 84 ezer főről beszélünk, akik között vannak művészek, sportolók, KATA-sok, akik korábban kedvezményes adózási formát választottak, amely alacsonyabb járulékfizetéssel járt, így eleve alacsonyabb nyugdíjra szereztek jogosultságot – mutatott rá. Ezért Szalai szerint a 120 ezres minimum meghatározása önmagában nem garantál igazságosabb rendszert. Ráadásul előfordulhat, hogy az emelés olyanokhoz is eljut, akiknek több forrásból is van jövedelmük, miközben nem feltétlenül azok kapják a legtöbb segítséget, akik valóban csak alacsonyabb ellátásból élnek.

Elsőre ez is egy látványos intézkedésnek tűnhet, az idősek többségének életére azonban várhatóan nem lesz érdemi hatással. Ezzel szemben a munkaerőpiacon növelheti a fekete- és szürkefoglalkoztatást – húzta alá.