A kormány által kijelölt felszámolóbiztosok az elmúlt bő két hónapban vezényelték le az érintett alapítványok átvételét, a vagyon kezelését és a feladatok ellátását pedig az illetékes tárcák veszik át.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium portfóliójába négy szervezet került:

• a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány,
• a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány,
• a Hauszmann Alapítvány,
• valamint a Közép-európai Oktatási Alapítvány.

Ezen alapítványok állami kézbe vételével hatalmas értékű nemzeti vagyon sorsa rendeződött. A tárcavezető kiemelte, hogy a változások nem érintik hátrányosan a mindennapi működést és az ellátott feladatokat.

Nem lesz olyan közfeladat vagy szolgáltatás, amelynek a minősége romlani fog az új rendszerben, miközben számtalan, teljesen felesleges kifizetőhelyként szolgáló pozíciót sikerült felszámolni, és jelentős mennyiségű állami vagyon használata válik újra átláthatóvá és ellenőrizhetővé

– mutatott rá Vitézy Dávid.

A kekva-rendszer felszámolása nemcsak a belföldi átláthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hanem komoly külpolitikai és gazdasági következményekkel is jár. Az Európai Bizottság korábban éles kritikával illette a politikusokkal feltöltött kuratóriumokat és a zavaros vagyongazdálkodást, ami az uniós források visszatartásának egyik fő indokaként szolgált. A politikai akadályok elhárulásával most megnyílhat az út a korábban blokkolt támogatások előtt. Vitézy szerint az új kormány alig több mint három hónap alatt felszámolta ezt a tarthatatlan helyzetet. „Az átláthatatlan kekva-rendszert felszámoltuk, az állami vagyont visszaszereztük, az uniós forrásokat pedig hazahoztuk” – fogalmazott a miniszter.

Címlapkép forrása: Balint Szentgallay/NurPhoto via Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.