A héten megrendezett nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásáron, a XXXV. Farmer-Expon beszélt Bóna Szabolcs a történelmi aszály tanulságairól a cívis városban, és arról az élesen kritizált gyakorlatról, amelyben az Orbán-kormány jó minőségű termőföldeket betonozott le, különféle beruházások kedvéért.

Jelenleg vizsgáljuk, hogy a kiemelt beruházások miatt a termelésből kivont területek hogyan kerülhetnek vissza normál használatba – jelezte a Debreciner portálnak. A tárcavezető rámutatott: a kivont területek különböző fennhatóság alá kerültek – sok föld önkormányzatokhoz, és nem a Nemzeti Földalap kezelésébe tartozik, de a kormány szándéka az, hogy visszaadják ezeket.

Más önkormányzatok is jelentkeztek, ahol nagy területet vontak ki gyáripari beruházásokra az eredeti szántóföldi vagy rét–legelő művelési ágból. Több esetben nem valósulnak meg ezek a beruházások, vagy jóval kisebb területet igényelnek. Van olyan önkormányzat, amelynek 400 kisajátított hektárja van, miközben egy 20 és 40 hektár közötti terület lát majd el valóban ipari funkciót, ezeket is felülvizsgáljuk – mondta. Hozzátette: a továbbiakban pedig az engedélyeztetéshez nem a kiemelést, hanem a normál eljárási rendet részesítik előnyben.

Bóna Szabolcs szerint nagy probléma a jelenség, a klímaváltozás is részben ennek köszönhető. Az elmúlt néhány évtizedben Magyarországon közel egymillió hektárt vontak ki és betonoztak le a természetes használat helyett, ezeken a területeken részben közúti, vasúti fejlesztések zajlottak, vagy ipari parkok kialakítása, épületek felhúzása történt, illetve „szó szerint lebetonozták térkő, autóút vagy autópálya kialakításával”.

Ezt nem lehet büntetlenül csinálni, pedig a földvédelmi törvény jelenleg is szabályozza, hogy milyen területeket lehet kivonni. Debrecenben ősbűn, ami történt. Olyan Európában is ritkán előforduló, szinte egyedülálló mezőségi talajokat jelöltek ki iparterületre, amelyek nem pótolhatók. Mi ezt el fogjuk kerülni – jelentette ki.

Az Alföld vízháztartásával kapcsolatban arról is beszélt, hogy ugyan jelenleg elég korlátozottak a lehetőségek, de már az segíteni fog, ha a vízkiemelést sokkal előbb elkezdik, és az arra alkalmas rendszerekben tartják folyamatosan – a kormány által tervezett, gyors intézkedések körülbelül erről szólnak.

Felidézte: az első kormányülésen döntöttek arról, hogy a vízügyi igazgatóságok forrást kapnak az öntözőcsatornákból és vízvisszatartó csatornákból történő vízkiemelésre, amivel több mint 1,8 millió köbméter többletvizet tudtak a tájba vinni – ez már az őszi időszakban elkezdve sokat jelenthet a mikrokörnyezetnek.

Az agrárminiszter nem rejtette véka alá, hogy egy másik fontos területen is egyelőre meg van kötve a kezük. A támogatási rendszereket ugyanis még hozzá kell igazítani a vízmegőrző eljárások fontosságához.

Az „így szoktuk” időszaka lejárt: meg kell érteniük a gazdálkodóknak, hogy azok a talajművelési módok és rendszerek, amelyek alkalmasak voltak egy vízzel intenzíven ellátott terület művelésénél, már nem alkalmasak egy olyan környezetben, ahol megváltoztak a csapadékviszonyok. Van olyan országrész, ahol félsivatagi lett az időjárás – jegyezte meg.