KülföldSzerző: index 2026. 08. 30. 4 percnyi olvasás
Nei – mondták az izlandiak az uniós csatlakozási tárgyalások újrakezdésére.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Augusztus 29-én, szombaton tartottak népszavazást Izlandon arról, hogy az ország folytassa-e a 2013-ban felfüggesztett, majd 2015-től technikailag is leállított csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.
Ugyan a szavazatszámlálással még néhány szavazókörben nem végeztek, de egyre valószínűbb, hogy
szoros versenyben, de a népszavazáson az izlandiak többségében elutasították a csatlakozási tárgyalások újrakezdését az Európai Unióval.
Cikkünk írása pillanatában a csatlakozások újrakezdésre a választók 47,5 százaléka szavazott, míg ennek elutasítására 52,5 százaléka.
A szavazókörök szombaton este tízig voltak nyitva és az urnazárást követően meg is kezdték a számlálást.
Az első adatokat még éjfél körül hozták nyilvánosságra, ami még a támogatók többségét mutatták. Azonban minél magasabb lett a feldolgozottság, annál jobban csökkentette a hátrányát a tárgyalások újrakezdését ellenzők tábora, majd hajnali három után már a nem szavazatok voltak többségben.
A hátrány ugyanakkor nem behozhatatlan, de egyre valószínűtlenebb, mivel a legutóbbi két adatközlés között a pár százas előnyből immáron közel tízezer szavazatnyi előnye van a nemeknek.
Az EU-pártiak reménye, hogy a két még megmaradt körzetből az egyiknél jelenleg nagyon szoros a verseny (48,5 százalék igen, 51,5 százalék nem), viszont a másik körzet pedig épp a nem szavazatok előnyét növeli, amit szintén ellensúlyozni kéne, miközben a hátrány szavaztról szavazatra folyamatosan nő.
Ezenkívül még a külföldön leadott szavazatokban bízhatnak, amit a legvégén számolnak meg, ami reményeik szerint a csatlakozási tárgyalások folytatása mellé billenti el a mérleget. Kutatás ugyan nem készült a külföldön élő izlandiak választási preferenciájáról, de közülük nagyon sokan az Európai Unió területén élnek.
Az izlandi közmédia, a RÚV közvetítése szerint az első eredményeket az EU-párti tábor még nagy örömmel fogadta, viszont mióta többségbe a nemek kerültek, az eredményvárón fagyossá vált a hangulat, míg a tárgyalásokat elutasító ellenzéki pártok eredményváróján közel öt órányi várakozás után először mosolyogtak.
A kormány már előre bejelentette, hogy helyi idő szerint egy órakor (magyar idő szerint háromkor) sajtótájékoztatót fog tartani, ahol a népszavazás eredményéről fognak kérdésekre válaszolni.
Annak ellenére, hogy a nyugati lapokban leginkább Donald Trump amerikai elnök visszatérésével és az ő kiszámíthatatlan kereskedelmi és geopolitikai lépésével magyarázza a népszavazást, a referendum geopolitikai dimenziójához képest az átlagemberek mindennapi problémái jobban befolyásolták a kampányt.
Így a kampány során az amerikai elnök helyett több szó esett arról, hogy vajon az euró bevezetése a stabilitásával csökkentené-e az árakat, vagy sem,
vagy pedig hiba lenne feladni a saját valutát, az izlandi koronát, aminek árfolyama a volatilitása ellenére egy gazdasági sokkhatás esetén jobban képes alkalmazkodni.
De ugyanígy sok szó esett arról, hogy a csatlakozás előnyei vajon ellensúlyozzák-e a hátrányokat – Izlandra az Európai Gazdasági Térség tagjaként már így is sok uniós jogszabály és előírás vonatkozik, miközben azok kidolgozásában nem vesz részt, de az EU-tagság esetén már a szigetország is beleszólhatnának ezekre, miközben kohéziós alapokra is jogosulttá válnának.
Ezzel szemben a tárgyalásokat ellenzők szerint Izlandnak kis nemzetként befolyása az uniós döntéshozatalba korlátozott lenne, míg a Közös Agrárpolitika (KAP) és a Közös Halászati Politika (KHP) miatt felül kellene vizsgálni ezen iparágak jelenlegi állami támogatásait, miközben a KHP miatt immáron más tagállamok kvótára lehetnek jogosultak a szigetországhoz tartozó vizeken.
(Borítókép: A „nem” kampány támogatói transzparenst mutatnak fel egy, az Izland európai uniós csatlakozási tárgyalásainak újranyitása elleni tüntetésen az izlandi Reykjavíkban, 2026. augusztus 27-én. Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)
Napi