Izlandon az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások újrakezdéséről szóló népszavazás olyan szoros, hogy az eredményt egyelőre nem lehet megjósolni – írja a BBC.

A 270 000 választásra jogosult polgár közül az első 153 197 feldolgozott szavazat alapján 50,1% elutasította a kormány javaslatát, míg 49,9% igennel szavazott – közölte az állami műsorszolgáltató RUV –, a két tábor között mindössze 435 szavazat a különbség.

Izlandon 2027-re ígérték a népszavazást, de Trump miatt előrehozták

Kristrún Frostadóttir miniszterelnök középbaloldali kormánya 2027-ig ígért népszavazást, de a nemzetközi feszültségek – többek között Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal szembeni fenyegetései – miatt előrehozta azt.

A közel 400 ezer lakosú szigetországban folyó vita azonban inkább a halászati iparra összpontosult, mint a biztonsági aggályokra.

Izland már az EU egységes piacának és a schengeni határok nélküli övezetnek is része, az EU-tagság pedig bevonná az országot a vámunióba, és végül az euróövezetbe is.

A csatlakozási eljárás már jócskán előrehaladt, amikor 2013-ban egy eurószkeptikus kormány került hatalomra, és felfüggesztette a tárgyalásokat. Akkor a halászati jogok jelentették a legnagyobb akadályt – ahogyan ma is.

A halászati és tengeri iparágak Izland exportjának csaknem 40%-át teszik ki, és sok „nem” szavazó attól tartott, hogy az EU közös halászati politikája keretében elveszítenék a jövedelmező halászterületeik feletti ellenőrzés egy részét.

A szavazólapon szereplő kérdés így szólt: „Folytassa-e Izland a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval?”

Az „igen” szavazat nem jelentené az EU-hoz való csatlakozás végleges döntését, hanem egy lépést a csatlakozási megállapodás felé, amelyet aztán egy második népszavazáson kellene jóváhagyni. Hasonlóképpen, a „nem” szavazat sem zárná ki annak lehetőségét, hogy Izland a jövőben újra felvegye a tárgyalásokat.