NYÍREGYHÁZA–PAKS

Bódog Tamás, a Nyíregyháza Spartacus vezetőedzője

– El is veszíthették, meg is nyerhették volna a meccset. Törvényszerű a döntetlen?
– Nem feltétlenül, mert jobbak voltunk és megérdemeltük volna a három pontot. Az első félidőben rögzített szituációk és kidolgozott akciók végén is voltak helyzeteink, azokból legalább egyet értékesíteni kellett volna. Ez a játékrész abszolút a miénk volt, a másodikat viszont nem kezdtük jól, időbe telt, mire újra magunkra találtunk. Ezzel együtt a nagy lehetőségek a végén is előttünk adódtak, elég, ha Rocco Zikovic meccs végi ziccerét említem. Betettük a kezdőbe Marko Regzát, aki egy napot edzett velünk, de voltak helyzetei és jól kombinált a másik csatárunkkal, Marko Kvasinával is.

– Az kiderült, hogy megéri a meccs végéig küzdeni.
– Ha az ellenfél vezet, az a normális, ha megyünk az eredmény után, de a hit is megvan a játékosokban, tudják, jók és erősek, és ennek meglesz az eredménye. A helyzetkihasználással van továbbra is gond, nincs mindig minőség a befejezéseinkben, de a csapat javára írandó, hogy elhitte, erős rivális ellen is megfordítható az ilyen mérkőzés.     

– Két cserejátékos hozta össze az egyenlítést, de mi indokolta, hogy lecserélték a becserélt Manner Balázst?
– Fájt a feje, ütközött, a kapott gól előtt róla indultak, úgyhogy jól döntött a stáb, amikor lecserélte. A két beküldött támadó összehozta az egyenlítést. Sajnálom, hogy a kapott gólunk előtt akadtak megkérdőjelezhető esetek…

Bognár György, a Paksi FC vezetőedzője

– Sokáig vezettek, de a döntetlennel sem lehet elégedetlen. Így érzi?
– Valóban, közel álltunk ahhoz, hogy három pontot szerezzünk, de a játék képe alapján csak egyet érdemeltünk. Különösen az első félidőben nem tetszett a teljesítményünk, a második játékrészben már valamivel jobb lett, az eredmény pedig reális. Nagyon veszélyesek voltak az ellenfél szabad- és szögletrúgásai, tízből kilencszer a hazaiak fejelték el a labdát, ami bizonyos kérdéseket felvet a védekezésünket illetően.

– A szünetben végrehajtott cserével annak ellenére is győzelemre tört, hogy az első félidei döntetlen állás önökre nézve volt hízelgő?
– A középpályán létszámfölényben voltunk, de elöl Szalai József egyedül vergődött a védők között és a kreativitás is hiányzott a csapatból. Arra gondoltam, ami az ellenfélnél is működött, hogy a két pozíciós centerrel mi is jobbak lehetünk, ezért ment be Tóth Barna, és az elképzelésünk részben be is jött.

– Most akkor ez a rutinosabb vagy már a megfiatalított Paks volt?
– Tartjuk a folyamatot, hiszen bőven képviseltette magát a csapaton belül a fiatalabb generáció, elég Győrfi Milánra, Pető Milánra, Lapu Andorra vagy éppen Horváth Kevinre gondolni, de támaszkodhatunk az idősebbekre is, ha nagyon nagy szükségünk van rájuk. Ahogyan most is…