• Tóth András és társa mindent egy lapra feltéve perújítási kérelmet adtak be, szabadulásuk reményében
• Állításuk szerint ártatlanok, és a bizonyítékok, főként a halottszemle jegyzőkönyve, hamis volt
• A bíróság vizsgálja majd a perújítás lehetőségét; az ügyész harminc nap múlva tesz indítványt

A Blikk megtudta, a 15 év fegyházbüntetést kapott Tóth András hivatalosan is beadta a perújítási kérelmet, aminek köszönhetően akár még újra is tárgyalhatják az ügyét, majd szabadlábra is kerülhet. Azonban ha kérelmét elutasítják, akkor nincs több lehetősége egyéb jogorvoslatra.

– Valóban megérkezett a perújítási kezdeményezés, jelenleg folyamatban van a nyomozati és bírósági ügyszakban keletkezett iratokat beszerzése. Ezután harminc napja lesz a kijelölt ügyésznek arra, hogy az észrevételeivel együtt indítványt tegyen a Fővárosi Ítélőtábla részére, ahol majd döntenek a perújítás esetleges elrendeléséről – mondta el a Blikknek a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője, Csiha Gábor.

– A beadvány lényege, hogy szerintük meghamisították a halottszemle jegyzőkönyvét és az abban szereplő adatok nem szolgálhattak volna terhelő bizonyítékként a két elítélt oldalán. Ha ez nem lenne, valójában nem is lehetne őket elítélni – tette hozzá.

Korábban fel is jelentették az ügyet elindító helyszíni halottszemle jegyzőkönyv készítésért felelős rendőrt, az ügyet viszont azóta – elévülésre hivatkozva – megszüntették. De mivel így a bíróság egyértelműen nem mondta ki az okirat eredetiségét, úgy érzik, van keresnivalójuk.

Mint arról beszámoltunk, 2010 áprilisában megöltek egy Szabó Zoltán Krisztián nevű fiatalembert, akinek a holttestére a Pilisben találtak rá. Az ügyben sokáig nem történt semmi, aztán egy bejelentés nyomán két férfit, az áldozat ismerőseit, Andrást és Gergelyt gyanúsították meg a gyilkosság elkövetésével. A rendőrség szerint az elkövetők a szerepjátékok és a harcművészet iránti rajongásuk révén ismerték meg az áldozatot, akit egy kölcsönügylet miatt csaltak el, majd késsel végeztek vele a Nagy-Kevély hegyen. A párost többszöri perismétlés után, 2022-ben 15 évre ítélték, s azóta is börtönben ülnek. Mivel nem volt bizonyíték, először lezárták az ügyet, ám később újrakezdték a nyomozást, öt évre rá pedig az ügyészség vádat emelt, miután az elkövetők barátja, K.-B. Károly a két férfi ellen vallott. Azt állította, elismerték neki a gyilkosságot. Az már csak mellékszál, hogy a koronatanú András menyasszonyát közben elszerette, sőt, később össze is házasodtak. Tóth András végül 2024 február végén tett feljelentést ellene a börtönből hamis vád miatt.

A Blikk bűnügyi magazinműsora, a Nyomon Vagyunk! korábban börtöninterjút készített Tóth Andrással, aki következetesen tagadja a gyilkosság elkövetését.

– 2010-ben tűnt el, engem két évvel később hallgattak meg először vele kapcsolatban. Még a nevét sem tudtam rendesen. Semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy valaha a holttest megtalálásának helyszínen jártam volna – állította munkatársunknak a férfi. Tóth András tehát ártatlannak vallotta és vallja magát: következetesen keresi a jogi megoldást az igaza bizonyítására.

– Összesen nyolc büntető feljelentés történt az ügyben, és továbbiak előkészítése zajlik, miután sorra feltárjuk a jogellenességeket. Ma már tudjuk, és bizonyítani is képesek vagyunk, hogy a felhasznált bizonyítékok közül melyek voltak hamisak és melyeket hagyhattak tudatosan figyelmen kívül, és mely tanúk tettek hamis tanúvallomásokat – fűzte hozzá dr. Tóth Attila Tas, a gyilkosság miatt elítélt András ügyvédje.

A helyszíni halottszemle jegyzőkönyv rögzíti, hogy pontosan mit és hol találtak, amiket az áldozat maradványainak tekintenek. Hogy hiteles és pontosan rögzített adatokat tartalmazó okirat legyen, és ne legyenek vitathatóak a maradványok fellelésének körülményei, négytagú szemlebizottságnak kellett eljárnia. Később azonban kiderült, csak az egyikük volt a helyszínen. Ennek azért van jelentősége, mert a védelem állítja: a jegyzőkönyv hamissága miatt nem alkalmas arra, hogy a jegyzőkönyvben rögzített, helyszínen talált maradványok megfeleltethetőek legyenek azokkal, amelyeket ezután az orvosszakértők vizsgálni kezdtek azt állítva, hogy a helyszínen találták azokat. A jegyzőkönyv továbbá a feltételezett elkövetés helyét sem tudja bizonyítani, amelynek pedig az alapügyben kiemelt jelentősége volt.