A hírügynökség tudósítása szerint a Fed döntéshozói igyekeztek megnyugtatni európai kollégáikat, hangsúlyozva, hogy minden vállalt kötelezettségüket tiszteletben tartják.

Azonban a jegybank függetlensége miatt nem tudtak garanciát vállalni arra, hogy Donald Trump elnök nem hoz váratlan, piacokat felkavaró intézkedéseket

– mondta több mint fél tucat tisztségviselő a háttérbeszélgetések során a Reutersnek.

Különösen nagy felháborodást keltett az augusztus 1-jei jenügylet, amelynek során az amerikai pénzügyminisztérium eurót adott el japán jen vásárlása céljából anélkül, hogy erről előzetesen értesítette volna az európai partnereket.

„Ez felháborító volt. Ilyenkor mindig felveszi az ember a telefont, és szól előre” – fogalmazott az egyik forrás. Scott Bessent pénzügyminiszter utólag az Árfolyam-stabilizációs Alap szokásos átcsoportosításaként jellemezte a műveletet, az európaiak szemében azonban az eset azt az üzenetet hordozta, hogy az Egyesült Államok azt tesz, amit akar.

Az európai jegybankárokat szintén nyugtalanította Bessent terve

a hosszú lejáratú államkötvények visszavásárlásának növeléséről, ami a rövidebb futamidejű papírok fokozott kibocsátásával járhat.

Az ilyen lépéseket azért tartják aggasztónak, mert azt jelzik, hogy a kormányzat szokatlan eszközökhöz is hajlandó nyúlni a hosszú hozamok leszorítása érdekében.

„Ezek a beavatkozások általában csak átmeneti enyhülést hoznak. De ha ennyire aggódnak, mi jöhet ezután? Nyomást gyakorolnak majd a Fedre, hogy vásároljon kötvényeket a piacon?” – vetette fel az egyik forrás a Reutersnek. A pénzügyminisztérium ezt cáfolta, mondván, a visszavásárlások a hosszú lejáratú szegmens likviditásának javítását szolgálják, és nem minősülnek monetáris politikának. Egy pénzügyminisztériumi tisztségviselő csütörtökön ugyanakkor elismerte, hogy "valóban a hosszú hozamok csökkentésére összpontosítanak".

Az európaiak legmélyebb, bár egyelőre hipotetikus félelme a Fed dollárlikviditási swapkereteire vonatkozik.

Ezek a megállapodások biztosítják, hogy a világ kereskedelmi bankjai pénzügyi stresszhelyzetben is hozzáférjenek dollárhoz, így a globális pénzügyi stabilitás sarokkövének számítanak. A Fed évről évre megújítja ezeket azzal az indoklással, hogy az amerikai érdekeket is védik, hiszen egy pénzügyi válság idején a külföldi bankok egyébként kénytelenek lennének tömegesen eladni amerikai állampapírjaikat.

De ennél a kormányzatnál nem mindig a racionalitás érvényesül

– jegyezte meg a hírügynökség egyik forrása, hozzátéve, hogy a legközelebbi szövetségeseivel szemben is vámháborút folytató Trump akár egyik napról a másikra megszüntetheti ezeket a kereteket. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy semmilyen konkrét jel nem utal erre, és a swapkeretekről kizárólag a Fed Nyíltpiaci Bizottsága dönt.

Kevin Warsh Fed-elnök, aki hivatalba lépése után alig egy hónappal Európába utazott a kapcsolatépítés jegyében, összességében kedvező benyomást tett az európai tisztségviselőkre. Jackson Hole-ban a szokásos közös fotóra is sort kerített a kanadai jegybankelnökkel, Tiff Macklemmel – ez apró, mégis beszédes gesztus volt az egyre élesebb amerikai–kanadai kereskedelmi konfliktus árnyékában.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.