Amikor véget ér egy nyári olimpia, a sportolók fogják magukat és elmenekülnek a világ elől, úgy kicsekkolnak, hogy a sportpálya közelébe még csak véletlenül se mennek heteken, hónapokon keresztül. Lehet végre nyaralni, hamburgert, palacsintát, lángost enni korlátlanul, alkoholt fogyasztani, miközben a televíziót is elkapcsolják, ha bármilyen sporthír tűnik fel benne. Valahogy ugyanígy tett idén Orbán Viktor is, csak most nem olimpia volt, hanem országgyűlési választás.

A korábbi miniszterelnök adott egy-két interjút, néha megszólalt a közösségi médiában, majd megtartotta újabb tusványosi beszédét, amit hiába vártak nagy reményekkel a hívek, inkább volt egy nesze semmi, fogd meg jól előadás. Tusnádfürdő után Orbán Viktor viszont úgy tett, mint az olimpiára éveken keresztül megfeszített erővel készülő, annak mindent alárendelő sportoló a nagy esemény után: lelépett. Orbán Viktor az idei augusztust úgy töltötte, mint egy átlagos huszonéves fiatal két egyetemi félév között nyáron, és nyomott egy igazi balkáni turnét annak minden bájával együtt.

Előbb Szerbiából érkeztek sorra a fotók és videók róla, a gucsai rézfúvós fesztiválon láthatóan ledobta a gyeplőt. Sörözött, borozott vagy éppen Boban Markovics szerb legendával nyakalta úgy a pálinkát, mintha nem lenne holnap, mit sem törődve az őt és csapatát fényképezőkkel. Orbán Viktor megnyomta magán a reset gombot, ilyenre talán politikai pályafutása alatt először került sor. 2026 lett az esztendő, amikor az Országházba már nem térhet be csak úgy, mint munkavállaló, egyetlen tisztsége maradt, a Fidesz elnöki pozíciója. Nem is kellett hazasietnie, Szerbia után következett a jól megszokott Horvátország, ahol a nyilvánosságra került felvételek alapján heteket töltött el. Hol Rogán Antal és Schmidt Mária társaságában, hol egy étteremben, hol egy hajón az Adrián félmeztelenül. A képeket nézve nehéz nem azt gondolni, hogy több évtized meló után úgy érezte, ideje lazítani egy komolyabbat.

Becsöngettek, ideje hazatérni

A gondtalan nyári szórakozásnak azonban vége, eljött a szeptember, amiről korábban már ő maga is többször beszélt, mint egy fontos dátumról a Fidesz életében. Júniusban, a Fidesz tisztújító kongresszusán (ahol nagy fölénnyel nyert) azt mondta, szeptemberig rendbe kívánja tenni a Fideszt „pincétől a padlásig”. Hogy ezt a rendbetételt az augusztusi kicsekkolás alkalmával mennyire tudta megtenni, az erősen kérdéses, de azért az sem lehet véletlen, hogy többek között régi harcostársa, Rogán Antal is vele volt Horvátországban. És azt se felejtsük el, hogy 2025-ben szintén Horvátországban a nyaralása alkalmával (Kaminsky Fanni és Orbán Balázs társaságában) dolgozta ki a győzelmi tervet, de erről később még ejtünk szót. Miközben a Fidesz elnöke nyaralt, a képviselői mandátumától megszabaduló Lázár János idehaza vette nyakába az országot, információk szerint azért, hogy felmérje a Fidesz tagságát, szervezettségét, hogy egyáltalán milyen állapotban van a párt országosan április 12-e után.

A Polgári Pikniket 2004 óta szervezik meg, a Fidesznek ez a politikai évadnyitója minden esztendőben, itt vázolja fel a párt tagjainak és a holdudvarnak Orbán Viktor, hogy milyen úton kell tovább haladni. Havasi Bertalan kommunikációs igazgató annyit már elárult, hogy a találkozó zártkörű lesz, oda a sajtó nem teheti be a lábát, de ebben semmi meglepő nincs, a kötcsei Orbán-beszéd hivatalosan soha nem volt nyilvános, ez alól egyedül 2025 képez kivételt, de akkor már javában zajlott a kampány, és megjelent Kötcsén egy bizonyos Magyar Péter is. Attól azonban nem kell tartani, hogy nem derülnek ki részletek a Fidesz elnökének beszédéből, valahogyan, valamiért minden évben nyilvánosságra kerül mondandójának legfontosabb elemei.

Ismernek engem, nem vagyok olyan ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de higgyék el, semmi nem lesz elfelejtve. Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.

– csengenek fülünkbe Orbán Viktor emlékezetes szavai, amit tavaly mondott Kötcsén, akkor még regnáló kormányfőként. Bár többen a mondatait úgy értelmezték, politikai ellenfeleinek kívánt vele üzenni (hovatovább fenyegetni), később ő maga árulta el, hogy saját közösségének tagjainak szánta a szavakat. Szerinte ugyanis olyan időket éltek akkor, amikor mindenkinek bele kell adnia apait-anyait, amikor nem lehet jópofáskodni, mert az akkor elkövetett hibák kijavíthatatlanok.

A fenti mondatokon kívül volt még egy emlékezetes pillanata az első nyilvános kötcsei Orbán-beszédnek; az egykori miniszterelnök egy papírlapra kinyomtatott piros-fehér-zöld színekben pompázó oroszlánt mutatott be, ami a Győzelmi Terv logója volt. Pár héttel korábban ezt az oroszlánt már egy tableten megmutatták a nyilvánosságnak, azon a bizonyos, fentebb már említett horvátországi kiruccanáson. És mint kiderült, Orbán Balázs jelenléte sem volt véletlen, a korábbi miniszterelnök korábbi politikai igazgatója ezen a ponton vette át a választási kampány irányítását. A többi azóta már történelem, Orbán Balázs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (át is igazolt inkább a brüsszeli Fidesz-csapatba), a Nagy Győzelmi Tervből pedig minden idők legcsúfosabb választási veresége lett.

Idézzük fel, Orbán Viktor miről beszélt Kötcsén a korábbi években!

• 2014: Orbán Viktor a „centrális politikai erőtér” 2009-ben felvázolt modelljének folytatásáról beszélt, és az illiberális állam gondolatát is értelmezte a saját táborának. A beszéd egyik fontos állítása az volt, hogy a Fidesznek sikerült olyan társadalmi csoportokat – köztük korábbi baloldali szavazókat – maga mellé állítania, amelyek korábban nem tartoztak a párt természetes táborához.
• 2015: A menekült- és bevándorlási válság állt a beszéd középpontjában, civilizációs kérdésként beszélt a témáról. Orbán Viktor üzent a Nyugatnak, remélve, hogy meghallják a szavait és felismerik a probléma súlyát.
• 2016: A miniszterelnök a migrációt az európai keresztény és nemzeti értékeket fenyegető kérdésként, a brüsszeli elitet pedig az azt elősegítő erőként mutatta be. Közben a nemzetek Európája mellett érvelt, miközben erősebb közös európai védelmet és a migráció megfékezését sürgette.
• 2017: Középpontban a bevándorlás, a Soros-terv és a keresztény Európa védelme. Orbán a „bevándorlóország” és a „nem bevándorlóország” közötti választóvonalat egyre inkább civilizációs és identitáspolitikai kérdésként értelmezte.
• 2018: A választási győzelem után Orbán már nem egy újabb választási kampányt, hanem a következő hosszú kormányzati korszakot vázolta fel: a Fidesz szerinte tartósan Magyarország meghatározó politikai ereje maradhat. A beszédben a nemzeti szuverenitás, a migrációval szembeni fellépés, valamint az erős és önálló magyar állam gondolata kapott hangsúlyt.
• 2019: Orbán a Kárpát-medencében zajló magyar gazdasági és nemzetépítési programot állította a középpontba, és arról beszélt, hogy Magyarország történelmi lehetőség előtt áll a térség alakítására. Négy területen ugyanakkor még jelentős előrelépést sürgetett: a demográfiában, a hadsereg fejlesztésében, az innovációban és a nemzetszervezésben.
• 2020: A koronavírus-járvány miatt elmaradt a szokásos politikai találkozó, Orbán ezt egy Magyar Nemzetben megjelent írásban pótolta, amelyben többek között az illiberális, kereszténydemokrata és konzervatív politika, valamint a koronavírus utáni korszak kihívásairól írt.
• 2021: A kötcsei beszéd középpontjában már ismét a politikai stabilitás és a 2022-es választás állt; Orbán a saját táborának azt üzente, hogy a Fidesznek meg kell őriznie a politikai előnyét. A gazdasági helyzet és az uniós források kérdése is előkerült, miközben a kormányfő az EU-tagságot Magyarország létérdekének nevezte.
• 2022: Az orosz–ukrán háború és annak Európára gyakorolt következményei határozták meg a beszédet, különös tekintettel az Oroszországgal szembeni szankciókra és az energiaválságra. Orbán a háborúból következő európai gazdasági és politikai változásokra adott magyar válasz, illetve egy új kormányzati cselekvési terv szükségességéről beszélt.
• 2023: Ez volt az egyik legnagyobb politikai jelentőségű kötcsei beszéd: Orbán ekkor már 2034-ig tervezte a kormányzást, a korábbi 2030-as céldátumot a járvány és a háború által „elvett” négy évvel kitolva. Emellett a gazdasági nehézségekről, a Fidesz népszerűségvesztéséről és egy hosszú távú, 15 pontos országépítési tervről beszélt, amelyben a demográfiai fordulat, a hadseregfejlesztés és a munkaalapú gazdaság is szerepelt.
• 2024: A beszéd központi tétele a gazdasági semlegesség lett: Orbán szerint Magyarországnak nem szabad belesodródnia a világ gazdasági blokkosodásába, hanem egyszerre kell kapcsolatokat építenie Nyugattal és Kelettel. A koncepció öt pillére a finanszírozási, beruházási, piaci, technológiai és energetikai semlegesség volt, és Orbán ezt a magyar gazdasági növekedés új alapjaként mutatta be.

A 2025-ös beszédet fentebb már taglaltuk, annyit még hozzá lehet tenni, Orbán Viktor akkor úgy érzékelte (de legalábbis azt mondta), hogy az akkori állapotok szerint a 106 egyéni választókerületből 80-ban fideszes jelölt lesz a nyerő, ebből végül mindössze 10 realizálódott. A tavalyi kötcsei beszéd utólag már látható, hogy futball-nyelven szólva legalább kapufa volt, de inkább egy klasszikus riporteri megnyilvánulás jut eszünkbe: „Szép lövés. Bedobás”.

2009-ben bejött a jóslata

Orbán Viktor utoljára 2009. szeptember 5-én beszélt Kötcsén ellenzéki politikusként, akkori mondatai ekkora történelmi távlatból kijelenthető, hogy bejöttek. Beszédének egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a korábbi kétpólusú politikai rendszer összeomlóban van, és reális lehetőség nyílt egy „centrális politikai erőtér” kialakítására. Úgy látta akkor, hogy a Fidesz lehet az a nagy kormányzó párt, amely a következő 15–20 évben meghatározza a magyar politikát, és az állandó bal–jobb szembenállás helyett a tartós kormányzásra rendezkedik be. A 15-20 évből végül 16 évnyi kétharmados kormányzás lett, bár hozzá kell tenni, 2009-ben már a vak is látta, hogy a teljesen összeomlott baloldali kormányok után a Fidesznek nemcsak a győzelme, hanem az elsöprő győzelme is garantált.

Orbán Viktor és a Fidesz hívei, szavazói, tagjai, a szélesebb, de közben már fogyatkozó holdudvar legalább akkora reményekkel várja a pártelnök beszédét, mint Tusványos előtt, a különbség annyi, hogy korábban maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy szeptemberben jön a megújulás, de legalábbis annak a koncepciója, míg Tusványos előtt leginkább csak találgatni lehetett. Miközben többen már pártszakadást vizionálnak a Ferencz Orsolya és Navracsics Tibor fémjelezte Polgári Demokraták megjelenése miatt, és az sem elhanyagolható, hogy a közvélemény-kutatások szerint 20 százalék körülire csappant a Fidesz támogatottsága. Ilyen előzmények és körülmények mellett kellene gatyába ráznia közösségét Orbán Viktornak.

Azt azért bátran ki merjük jelenteni, hogy nem a híres szerbiai lakodalmas káposzta receptjével vagy egy ládányi szerb rakijával érkezik Orbán Viktor, hogy ismét összemérje karját Kertész Géza (aka Németh Kristóf) bicepszével.

(Borítókép: Orbán Viktor érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriához 2022. szeptember 10-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)