origo Külföld

„Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ma van a Holdra szállás évfordulója

Szerző: origo 2026. 07. 20. 1 percnyi olvasás


„Kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – ma van a Holdra szállás évfordulója

Ötvenhét éve Neil Armstrong és Buzz Aldrin történelmet írt.


Az Apollo-11 1969. július 20-án landolt a Nyugalom Tengerén, majd Neil Armstrong első emberként lépett a Hold felszínére. A holdra szállás évfordulóján bemutatjuk az űrverseny előzményeit, a Sas holdkomp veszélyes leszállását, Armstrong híres mondatát és az űrhajósok visszatérését.

A holdra szállás 57. évfordulóján felidézzük az Apollo-11 küldetését, Neil Armstrong első lépését és a hidegháborús űrverseny történelmi fordulatát. (Balról Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin látható.)
A holdra szállás 57. évfordulóján felidézzük az Apollo-11 küldetését, Neil Armstrong első lépését és a hidegháborús űrverseny történelmi fordulatát. (Balról Neil Armstrong, Michael Collins és Buzz Aldrin látható.) (Fotó: HANDOUT / NASA

Ötvenhét éve történt az első holdra szállás

1969. július 20-án az Apollo-11 holdkompja sikeresen leszállt a Holdon, majd néhány órával később Neil Armstrong első emberként egy idegen égitest felszínére lépett. A küldetés az Egyesült Államok többéves űrprogramjának csúcspontja és a Szovjetunióval folytatott űrverseny döntő fordulata volt.

Cikkünkből kiderül:

  • hogyan vezetett az amerikai-szovjet űrverseny az Apollo-program elindításához;
  • miként jutott el az Apollo-11 legénysége a Holdig;
  • miért került veszélybe a Sas holdkomp leszállása;
  • hogyan zajlott Neil Armstrong és Buzz Aldrin első holdsétája;
  • milyen kockázatok után tértek vissza az űrhajósok a Földre.

Sokáig a Szovjetunió vezette az űrversenyt

Az űrverseny 1957-ben gyorsult fel, amikor a Szovjetunió pályára állította a Szputnyikot, az első mesterséges holdat. Az Egyesült Államok 1958-ban létrehozta a NASA-t, de a szovjetek továbbra is egymás után érték el a történelmi sikereket. Jurij Gagarin 1961-ben első emberként jutott el a világűrbe, korábban pedig a szovjetek küldtek először műholdat és állatot is Föld körüli pályára.

John F. Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert juttat a Holdra, majd biztonságosan vissza is hozza a Földre.

A Gemini-program során kipróbálták a későbbi küldetéshez szükséges manővereket, az Apollo-program pedig közvetlenül előkészítette a leszállást. Az Apollo-8 már megkerülte a Holdat, az Apollo-10 holdkompja pedig mintegy 15 kilométerre megközelítette annak felszínét.

(FILES) This 16 July 1969 file photo released by NASA shows the Saturn V rocket lifting off from launch pad 39A at the Kennedy Space Center at the start of the Apollo 11 lunar landing mission. Astronauts Neil Armstrong, Edwin E. "Buzz" Aldrin, Jr., and Michael Collins blasted off for the first man on the Moon mission. AFP PHOTO   NASA (Photo by NASA / AFP)
Fotó: NASA / AFP

Neil Armstrongnak új leszállóhelyet kellett keresnie

Az Apollo-11 1969. július 16-án indult el a floridai Kennedy Űrközpontból. A 111 méter magas Saturn V rakéta Neil Armstrongot, Edwin „Buzz” Aldrint és Michael Collinst vitte a világűrbe.

Az űrhajó július 19-én Hold körüli pályára állt. Másnap Armstrong és Aldrin átszállt az Eagle, vagyis Sas nevű holdkompba, Collins pedig a Columbia parancsnoki egységben maradt.

A kijelölt terület a magasból síkságnak látszott, közelről azonban sziklákkal és kráterekkel volt tele. Armstrong átvette a kézi irányítást, és biztonságos helyet keresett, miközben gyorsan fogyott az üzemanyag.

ad

További tartalom Önnek