GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 3 percnyi olvasás
Globális hajsza indulhat az energiaforrásért, ami ráadásul tisztább az ipari hidrogénnél is. Kína az élen, meglepő, hogy melyik ország vette fel a kesztyűt.
Egy friss kínai tanulmány szerint a kutatók rekordmagas geológiai hidrogénszivárgást mértek a Szecsuan-medencében. Ez arra utalhat, hogy a felszín alatt hatalmas, ráadásul viszonylag könnyen hozzáférhető készletek rejtőznek – számol be arról az Oilprice. A térségben vett minták hidrogéntisztasága 97,33 és 98,24 százalék között volt, ami Kínában minden eddiginél magasabb érték. A kutatók szerint ez nemcsak a kínai természeteshidrogén-koncentráció rekordját döntötte meg, hanem világszinten is azon kevés felfedezések egyike, ahol a tisztaság meghaladta a 98 százalékot.
Közben a Fülöp-szigeteken is egyre nagyobb érdeklődés övezi a hasonló hidrogénszivárgásokat. A milliárdosok által támogatott Koloma energetikai startup szerint a délkelet-ázsiai ország akár a geológiai hidrogén forradalmának egyik kiindulópontja is lehet.
Pete Johnson, a hidrogéntechnológiákkal foglalkozó Koloma vezérigazgatója a Forbesnak nemrég azt mondta, hogy a Fülöp-szigeteken találhatók a bolygó legnagyobb természetes hidrogénszivárgásai. A vállalatnak pedig oka van azt feltételezni, hogy ezek a felszíni jelenségek rendkívül nagy föld alatti készletekkel állnak kapcsolatban.
A föld alól származó hidrogénszivárgás jelenleg az egyik legizgalmasabb geológiai és energetikai téma, amelyet a tudomány „fehér hidrogénnek” vagy „természetes hidrogénnek” nevez. Bár a hidrogén rendkívül könnyű gáz és gyorsan elillan, a Föld mélyén hatalmas mennyiségben keletkezik és szivárog a felszín felé
Különösen kedvező helyzetben lehet Kanada, ahol a Kanadai-pajzs területén jelentős természetes hidrogénkészletek találhatók. Az Oxfordi Egyetem, a Durhami Egyetem és a Torontói Egyetem kutatói korábban arra a következtetésre jutottak, hogy megfelelő befektetői háttérrel ezek a készletek gazdaságosan kitermelhetők – ennek részleteiről a közelmúltban megjelent cikkünkben olvashat.
A geológiai hidrogén ipari méretű kitermelésének gazdasági és energetikai jelentőségét nehéz túlbecsülni. Friss modellezések szerint a föld alatti természetes hidrogénkészletek teljes mennyisége megközelítheti az 5,6 × 10⁶ millió tonnát.
Ha az energiaipar ennek mindössze 2 százalékát képes lenne kitermelni, az a becslések szerint kétszer annyi energiát jelentene, mint a világ összes bizonyított földgázkészlete.
A földfelszín alatti hidrogén energetikai hasznosítása alapjaiban alakíthatná át a globális energiapiacot. Egyrészt teljesen újrarajzolhatná az energiapolitikai erőviszonyokat, hiszen óriási előnybe kerülnének azok az országok, amelyek jelentős természetes hidrogénkészletek felett ülnek.
Ez különösen nagy változást hozhatna egy olyan fejlődő ország számára, mint a Fülöp-szigetek, amelynek korlátozottak a pénzügyi lehetőségei, és történelmileg nettó energiaimportőrnek számít.
A geológiai hidrogén emellett új lendületet adhatna a globális dekarbonizációnak is. A hidrogént ugyanis régóta az olyan nehezen kibocsátásmentesíthető ágazatok egyik lehetséges megoldásának tartják, mint az acélgyártás, a hajózás és a közlekedés. Magas hőmérsékleten ugyanis elégethető, hasonlóan a kokszoló szénhez vagy a nehéz fűtőolajhoz, miközben az égés során vízgőz keletkezik.
A probléma jelenleg az, hogy a hidrogén jelentős részét fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják elő, így az eljárás nagyrészt elveszi a technológia kibocsátáscsökkentési előnyeit.
A zöldhidrogén, amelyet tiszta és megújuló energiával állítanak elő, ugyan jelentős kutatási és fejlesztési támogatásokat kapott, de továbbra is drága és energiaigényes. Sok esetben gazdaságosabb közvetlenül felhasználni a megújuló energiát, mint előbb hidrogénné alakítani.
A Világgazdasági Fórum által közreadott ábrán Wood Mackenzie által a 2024-es állapotok szerinti projektek természetes hélium és geológiai hidrogénprojektek kapcsán:
Éppen ezen a ponton válhat fontossá a geológiai hidrogén. A technológia ugyanis megkerülheti a zöldhidrogén legnagyobb problémáját: nem energiát kell felhasználni a hidrogén előállítására, hanem a természetben már meglévő hidrogént kell kitermelni a Föld mélyéről.
Ugyanakkor az eljárás egyelőre gyerekcipőben jár, a kínai és a Fülöp-szigeteki projektek pedig még elsősorban feltárási szakaszban vannak. A szakértők szerint azonban a jövőben akár
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának becslése szerint a természetes hidrogén kilogrammonként akár 1 dollárnál is olcsóbban kitermelhető lehet.
Ez jelentős különbség a jelenlegi költségekhez képest: a zöldhidrogén kilogrammonként nagyjából 3,50–6 dollárba kerül.
Ha a DoE előrejelzései beigazolódnak, a geológiai hidrogén még a fosszilis energiahordozókból előállított szürkehidrogénnél is olcsóbb lehet. Ez alapjaiban változtatná meg a több száz milliárd dolláros globális hidrogénipar gazdasági viszonyait.
A technológiának ugyanakkor még hosszú utat kell megtennie, mire ezek a becslések valósággá válhatnak. A fejlesztések azonban folyamatosak, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, Kína és a Fülöp-szigetek, már a geológiai hidrogénért folyó verseny élmezőnyében vannak.
Napi