Az új epizód előtt az előző rész tartalmából:

• az állam – két részletben – 25 milliárd forintot adott az FTC-nek arra, hogy népligeti bázisa, a Vajda Péter utca túloldalán található régi Építők-sporttelepen sportvárost létesítsen;
• az FTC részint projektcéget alapított, részint – 2019-től – elkezdte labdarúgójátékos-vásárlásra fordítani az adófizetői pénzt (legkevesebb 11 milliárd forintot);
• miközben javában zajlottak az imént jelzett tranzakciók, az Orbán-kormány – 2022-ben – határozatba foglalta, hogy a pénzt „működésre” is fel lehet használni;
• az ügyben vizsgálatot indító Belügyminisztérium pénteken közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán feljelentést tett költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és bűnpártolás bűntettének, továbbá hanyag kezelés és hamis magánokirat felhasználása vétségének gyanúja miatt.

Az ügynek – így a feljelentésnek és a nyomozás eredményességének – van egy kulcskérdése: az FTC tudja-e támogatói okirattal (bármilyen dokumentációval) igazolni az „eltérített” adófizetői pénz felhasználásának feltételeit? A Belügyminisztérium pénteki kommünikéje annyi iránymutatást kínált, hogy rögzítette: a dokumentáció beruházási célokat tartalmazott, azaz a „Fradiváros” tervezési és építési munkáit foglalta magában.

Vagyis a tárca megerősítette a gyanút, amely szerint – leegyszerűsítve – az előző politikai éra két megkerülhetetlen szereplője, Orbán Viktor miniszterelnök és Kubatov Gábor pártigazgató, alelnök, egyben az FTC elnöke „nem papírozta le rendesen” a magyar állampolgárok összessége által befizetett adóforintok „kereskedelmi” célú felhasználását (vö. az elvileg piaci alapon működő részvénytársaság futballista-vételeit).

Mindenesetre az Index – még hétfőn – tisztázó kérdést tett fel a Belügyminisztériumnak, amely pénteken, a közlemény publikálása után küldte el válaszát.

Kérdésünk ez volt: „Megkapták-e azt az okiratot, dokumentációt – ha egyáltalán létezik ilyen –, amely azt támaszthatná alá, hogy részint a citált 2019 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan, részint a teljes, 25 milliárdos összeget illetően az FTC jogszerűen adott tovább bármekkora pénzt a klub labdarúgócsapatát működtető zrt.-nek?”

A BM válasza szerint:

A legutóbbi felhívásra a Ferencváros semmilyen olyan dokumentumot nem nyújtott be, ami alátámasztaná a felhasználás ilyetén lehetőségét, mindössze Kubatov Gábor írt egy levelet, amelyben a támogatás felhasználásának az általuk értelmezett eljárásáról írt.

Anélkül, hogy megelőlegeznénk bármilyen konklúziót, elevenítsük fel a tényt, hogy 2010 és 2026 között létezett egy rendszerszintű metódus Magyarországon, amely az adófizetői pénzeket alapítványokon, projektcégeken, tőkealapokon keresztül privatizálta, illetve az eredetitől eltérő célra fordította. Amennyiben az előző állítást itt mintaként azonosítjuk, továbbá beigazolódik az, ami a Belügyminisztérium közleményéből és az Indexnek írt válaszából kirajzolódni látszik, akkor jó eséllyel a Fradiváros-ügyben is a hasonló történt, mint, mondjuk, az MNB-ügyben.

Az se kevés.

(Borítókép: A Ferencváros kezdőcsapata a labdarúgó Európa-liga selejtezőjének 2. fordulójában játszott Ferencvárosi TC–Twente visszavágó mérkőzésen a Groupama Arénában 2026. július 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)