Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én nyújtotta be lemondását, és akkor azt kérte az Országgyűléstől, hogy megbízatása augusztus 25-én szűnjön meg. A parlament augusztus 11-én ellenszavazat nélkül elfogadta a kérését.

Külső és belső konfliktusok

Nagy Gábor Bálint tizennégy és fél hónapja, 2025. június 10-én váltotta Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben. Elődje több mint két évtizedig (2000–2006 és 2010–2025 között) irányította a vádhatóságot. Magyar Péter az ellenzék vezéreként és miniszterelnökként is folyamatosan bírálta Nagyot, akinek a lemondása nem egyetlen okra vezethető vissza, távozása hátterében több, egymásra rakódó konfliktus is meghúzódik.

Ő maga úgy értékelte, hogy személyén keresztül sorozatos, az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték, és döntésével az ügyészség függetlenségét kívánta megőrizni. Az aranykonvojügyre utalva azt is szóvá tette, hogy ügyvédek saját ügyeiket felhasználva politikai jellegű támadásokat intéznek az ügyészség ellen. Megjegyzésének hátterében az állt, hogy az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda július 20-án a legfőbb ügyész ellen hivatalvesztési eljárást kezdeményezett az akkori államfőnél, Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnöknél.

Pedig érkezését információink szerint pozitívan fogadták a négyezer-ötszáz fős – több mint kétezer hivatásos ügyészt magába foglaló – szervezetben. Sokan megnyugodtak, hogy a pletykákkal ellentétben nem egy politikai komisszárt ültettek a legfőbb ügyészi székbe. Idén márciusban Magyar Péter már arról számolt be, hogy egyre több ügyész keresi meg őket azzal, hogy nem tudnak eljárni, és politikai utasításokra kell felfüggeszteni vagy elhúzni a nyomozást bizonyos ügyekben.

A szervezeten belüli feszültség június 8-án tört felszínre: ezen a napon nyújtotta be lemondását Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután szakmai nézeteltérés alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya között az aranykonvojügy nyomozástaktikai kérdéseiben. Fürcht állítólag sérelmezte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal annak ellenére avatkozott be az eljárásba, hogy a jelentésük az intézkedés elrendelésekor sem pénzmosás, sem más bűncselekmény gyanúját nem alapozta meg, ahogy nemzetbiztonsági kockázatot sem tárt fel. És noha a nyomozást a NAV folytatta, a pénzügyőrök is kételkedtek az akcióban, de lépéseiket végig ügyészségi döntésekre hivatkozva dokumentálták.

Ez a konfliktus alapjaiban rengette meg Nagy pozícióját, hiszen a főügyész mellett állítólag több vezető ügyész is kiállt.

Helyettes teljes jogkörben

Természetesen augusztus 25-e után sem maradt vezető nélkül a Legfőbb Ügyészség: az ügyészi szervezet irányítását Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese vette át.

Akkor az történt, hogy május 16-án lejárt Polt Péter első legfőbb ügyészi mandátuma, aki büntetőjogi helyettesét, Belovics Ernőt bízta meg az ügyészség vezetésével az új legfőbb ügyész megválasztásáig. Igen ám, de Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst az Országgyűlés nem szavazta meg. Újabb jelölés után, október 9-én Kovács Tamás, addigi katonai főügyész viszont megkapta a kétharmados többséget. Kovács mandátuma 2010. december 13-án járt le, viszont Polt Pétert már december 6-án megválasztotta a parlament, így ő december 14-én hivatalba is lépett. Ezért nem alakult ki a 2006-oshoz hasonló, több hónapos „helyettes vezeti az ügyészséget” helyzet.

Nem vonja be a pártokat a kiválasztásba

Baka András köztársasági elnök bizonyára szeretné elkerülni elődje, Sólyom László 2006-os legfőbbügyész-jelölési fiaskóját. Bár amikor augusztus 25-én saját kezdeményezésére fogadta a Sándor-palotában Lajtár Istvánt, a legfőbb ügyész helyettesét, aki Nagy Gábor Bálint távozása után átvette a vádhatóság irányítását, a találkozóról szóló bejegyzésében hangsúlyozta:

Az ügyészi szervezet szakmai önállóságát és autonómiáját kérdőjelezné meg ezért, ha az államfő az annak élén álló legfőbb ügyésznek jelölt személy kiválasztása során politikai pártokkal egyeztetne.

Mindenesetre tanulságként ott van saját esete is, hiszen 2008–2009-ben Sólyom háromszor is őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére, és csak harmadik próbálkozása járt sikerrel: 2009. június 22-én tudták megválasztani hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

Az államfő feladta a leckét önmagának. Ezzel együtt nehezen elképzelhető, hogy a Tisza Párt képviselőcsoportja nélkül bárkit is tudjon a siker reményében javasolni legfőbb ügyésznek.

Baka eddigi megnyilatkozásai alapján olyan jelöltet keres, aki egyszerre tudja visszaállítani az ügyészség hitelességét és ténylegesen működtetni az erősen hierarchikus szervezetet. Milyen kritériumoknak kellene megfelelnie a javasolt személynek, akit kétharmados többséggel meg is választ majd az Országgyűlés kilenc évre? Néhány fontosabb szempont:

• nem politikus, nincs pártkötődése,
• ismeri belülről az ügyészséget, mert első naptól működtetnie kell,
• semmilyen formában sem lehet része a korábbi hatalmi rendszernek,
• önálló a kényes ügyekben, ellen tud állni a nyomásgyakorlásnak,
• megfelelő büntetőjogi és vezetői tapasztalata van,
• képes a szervezetet belülről megtisztítani anélkül, hogy politikai tisztogatás látszatát keltené.

Kérdés persze, hogy létezik-e olyan személy, aki valamennyi kritériumnak képes megfelelni, különösen annak fényében, hogy mindezt tovább nehezíti az együttműködés szükségessége a ma még nem teljesen körvonalazódott működésű új, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal is.

(Borítókép: Baka András 2026. augusztus 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)