Magyar Péter a bejelentésben kiemelte, hogy augusztus 12. óta 43 ezer köbméter követ építettek be. A munkálatok során a vízügyi és honvédségi erők mellett számos munkagép és szállítójármű dolgozott folyamatosan a helyszínen.

„Két héttel a határidő előtt, mára elkészül az első ütem Paksnál, összeér a fenékküszöb a Duna teljes szélességében. 43 ezer m3 kő került eddig beépítésre augusztus 12 óta. A tett az első, a (sok) szó a második” − írta bejegyzésében a miniszterelnök.

A fenékküszöb megépítésének célja, hogy tartósan magasabb vízszintet biztosítson a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kivételénél. A beruházásra azért volt szükség, mert a nyár folyamán a Duna vízállása kritikus szintre süllyedt, ami már az atomerőmű működését is veszélyeztette.

A kormány augusztus 12-én döntött a rendkívüli beavatkozásról, miután a vízügyi előrejelzések szerint a Duna vízszintje ismét jelentősen csökkenhetett volna. Magyar Péter akkor arról beszélt, hogy külső beavatkozás nélkül akár újra felmerülhetett volna a Paksi Atomerőmű teljes leállítása.

A tervek szerint első körben 35 ezer, később összesen 110 ezer köbméter követ használtak volna fel a fenékküszöb megépítéséhez. A kormányfő szerint a kész művel néhány héten belül biztosítható, hogy az erőmű hűtőcsatornájánál a vízszint ne süllyedjen mínusz 90 centiméter alá.

A gyors beavatkozás része volt két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárka alkalmazása is. Ezeket szükség esetén irányítottan elsüllyesztették volna, hogy átmenetileg mintegy 20 centiméterrel megemeljék a vízszintet, amíg a végleges mű elkészül.

A munkálatok első eredményei néhány nappal később már érzékelhetők voltak. Augusztus 20-án Kapitány István arról számolt be, hogy a fenékküszöb mintegy 15 centiméterrel megemelte a Duna vízszintjét.

Ez azért volt fontos, mert így nem kellett újabb turbinát leállítani az atomerőműben. A már korábban leállított turbinák visszakapcsolását vasárnapra tervezték, és akkor azzal számoltak, hogy Paks a következő hét második felére ismét teljes kapacitással működhet.

A helyzet néhány nappal korábban még jóval kritikusabb volt. Kapitány István augusztus 19-én arról beszélt, hogy már csak néhány óra volt hátra a Duna várható legalacsonyabb vízállásáig, ezért minden beavatkozásnak jelentősége volt.

Az építkezés ütemét a honvédség jelentős erőkkel segítette. Augusztus 21-én már csak mintegy 70 méter hiányzott a bal parti szakaszból, miközben a munkát szándékosan lassítani kellett annak érdekében, hogy a két oldalról épülő szakaszok megfelelően érjenek össze.

A katonák ekkor már a kőszállításban is részt vettek, miközben a korábban elsüllyesztett bárkák szerepe is megváltozott. A vízszint emelkedése miatt az uszályok már kevésbé merültek a vízbe, ezért fokozatosan új pozícióba helyezték őket, és a tervek szerint a jobb parti munkálatokban, a kőbeszórásban kaptak szerepet.

Másnap Ruszin-Szendi Romulusz már arról számolt be, hogy a bárkákból kiszivattyúzták a vizet, és a süllyesztésük befejeződött. Közben a bal parti szakasz folyamatosan épült, a munkához szükséges kőellátást pedig biztosították.

A mostani bejelentéssel így lezárult a fenékküszöb építésének első, legfontosabb szakasza: a mű elkészült a Duna teljes szélességében, ráadásul a korábban kitűzött határidő előtt. A munkálatok során beépített 43 ezer köbméter kő azonban még nem jelenti a teljes, eredetileg tervezett mennyiség felhasználását: a kormány korábbi tájékoztatása szerint a beruházás további ütemei még hátravannak.