GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 29. 1 percnyi olvasás
A Nobel-díjas közgazdász Daron Acemoglu és ellenfelei közötti vitának komoly súlya van – és a tudós ellenfelei is fajsúlyosak. A The Economist tekintélyes brit hetilap azonban ahelyett, hogy jóhiszeműen szállt volna vitába Acemoglu érveivel szemben, a közgazdász munkásságának meg nem nevezett kritikusaitól származó lejárató állításoknak adott teret.
A The Economist a Nobel-díjas közgazdász Daron Acemoglu lejáratására irányuló, nemrég megjelent cikkével rossz ítélőképességről, túlzott arroganciáról és rosszhiszeműségről tett tanúbizonyságot. A hetilap nem tisztességes módon közelít Acemoglu tudományos munkásságához: meg nem nevezett közgazdászok italozás közben elejtett gúnyos megjegyzéseit idézi annak alátámasztására, hogy Acemoglu híres kutatásai általánosító, megalapozatlan következtetéseket vonnak le. Acemoglunak az intézmények és a hosszú távú jólét közötti kapcsolatot vizsgáló kutatása – az a munka, amelyért a Nobel-bizottság két évvel ezelőtt kitüntette – állítólag alig több mint pár üres frázis. Továbbá a The Economist az is állítja, hogy Acemoglu mesterséges intelligenciával kapcsolatos pesszimizmusa és az a gondolata, hogy az lenne a helyes, ha a technológiai változások irányát közpolitikai intézkedésekkel szabnák meg, kétes feltételezéseken alapul, és alábecsüli az AI potenciális gazdasági előnyeit.
Úgy tűnik, egy bizonyos AI-agenda áll annak hátterében, hogy a The Economist megjelentette ezt a lejárató cikket Acemogluval szemben, aki fáradhatatlanul szorgalmazza az AI szabályozása terén a munkahelyek megőrzését középpontba helyező, humanista szemléletű és a liberális demokráciával összeegyeztethető intézkedéseket.
Acemoglu javaslatai szöges ellentétben állnak az AI-ipar óriásainak, mint Elon Musknak és Mark Zuckerbergnek az elképzeléseivel szemben.