Az észt hírszerzés vezetője rámutatott, hogy miközben Vlagyimir Putyin továbbra is az orosz győzelemben bízik Ukrajnában, a környezetében lévő döntéshozók egyre kevésbé osztják ezt a meggyőződést. Egyre hangosabbak azok a vélemények, amelyek a helyzet újragondolására ösztönzik az orosz elnököt, aki számára Rosin szerint már csak rossz opciók maradtak. A háború folytatása a növekvő veszteségek és a gazdasági nehézségek miatt belső feszültségeket generál, amelyek idővel a politikai hatalmát is veszélyeztethetik, míg a harcok leállítása a gyengeség jeleként hatna.

Az EFIS értékelése szerint az orosz harctéri veszteségek már meghaladják az utánpótlás mértékét, miközben a költségvetési hiány idén elérheti a 10 billió rubelt, ami a teljes védelmi költségvetés felének felel meg.

A nyugati szankciók hatására a Kreml számára a hitelfelvétel is lényegesen drágábbá és nehezebbé vált. Rosin kiemelte, hogy az elégedetlenség a társadalom valamennyi rétegében nő, az átlagállampolgároktól kezdve az oligarchákig. A hatalmi eliten belül a totális győzelem helyett már a háború rendezett lezárásának forgatókönyveiről tárgyalnak. A szakértő ugyanakkor óva intett a korai következtetésektől:

bár utcai forradalomra rövid távon kevés az esély, az esetleges hatalomváltás villámgyorsan és váratlanul mehet végbe, amire Jevgenyij Prigozsin 2023-as lázadása is jó példaként szolgált

- fogalmazott.

A mozgósítással kapcsolatban Rosin megjegyezte, hogy az orosz társadalom szinte biztosra veszi az újabb hullám bejelentését, amelyre feltehetően a szeptemberi parlamenti választásokat követően kerülhet sor. Bár a rendszer felkészült, végleges döntés még nem született, így az intézkedés elrendelésének esélye jelenleg 50-50 százalék. A NATO elleni közvetlen orosz támadás veszélyéről szólva a hírszerzési vezető úgy vélekedett,

Putyin még tisztában van az 5. cikkely elrettentő erejével, így egyéves időhorizonton nem valószínű hagyományos katonai csapás a szövetség tagállamai ellen.

A hosszabb távú biztonság garantálása ugyanakkor a szakértő szerint a Nyugat határozottságán, a védelmi kiadások emelésén, Ukrajna töretlen támogatásán és az észak-atlanti szövetség egységén múlik.

Rosin ezután éles kritikával illette a hibrid hadviselés kifejezés elterjedt használatát. Meglátása szerint ez a megfogalmazás kényelmesen elfedi a valóságot, vagyis a szabotázsakciókat, a kibertámadásokat és az információs hadviselést. Az észt szakértő hangsúlyozta, hogy ezeket a lépéseket – különösen a szabotázskampányt – államilag támogatott terrorizmusnak kellene nevezni. Példaként hozta fel az augusztus 4-i lipcsei incidenst, amikor egy fegyveres drón csapódott egy ukrán teherszállító repülőgépbe egy olyan repülőtéren, amely évente kétmilliós utasforgalmat bonyolít le.

Rosin szerint a polgári célpontok elleni támadások egyértelműen terrorizmusnak minősülnek.

Észtország elkötelezettségét jól szemlélteti, hogy az ország tavaly a GDP-je 3,4 százalékát fordította védelmi kiadásokra, ami felülmúlja az Egyesült Királyság 2,4 százalékos és az Egyesült Államok 3,2 százalékos arányát is. Ennek köszönhetően az alig 1,3 milliós lakosságú balti állam vészhelyzet esetén mindössze néhány nap alatt 80 ezer kiképzett tartalékost tud mozgósítani.

Címlapkép forrása: EU

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.