GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 7 percnyi olvasás
Dominóeffektust indíthatott Magyar Péter korábbi bejelentése.
A Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila augusztus 26-án egy levélben értesítette munkavállalóit arról, hogy a társaság csődeljárást kezdeményezett. Az üzletember kiemelte, hogy a pénzügyi nehézségek okai között szerepel a zuglói irodakomplexummal kapcsolatos kormányzati döntés, de említést tett a jelenlegi kedvezőtlen piaci körülményekről, illetve egyes előkészítés alatt álló beruházások szabályozási környezetének megváltozásáról is. A lépést követő napokban még sok a bizonytalanság, azonban komoly következményekre lehet számítani.
A csődeljárás társaság részéről történő kezdeményezése lényegében csődvédelmet jelent, ám egy esetleges csőd – megegyezés nélküli fizetésképtelenség – a cégcsoport és annak érdekeltségeibe tartozó vállalatok felszámolását is eredményezheti. Amennyiben a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok, akkor a munkavállalók és alvállalkozók mellett az ügyfelek is érintettek lehetnek, sőt, a negatív hatások az országhatárt is átléphetik.
A kormányfő néhány hete egy Facebook-videóban szólalt meg először az üggyel kapcsolatban és határozott kijelentést tett az állam megrendelésére készült zuglói irodakomplexumról.
A Tisza-kormány eláll az Orbán-kormány 300 milliárdos zuglói irodabizniszétől
− fogalmazott magabiztosan Magyar Péter, majd hozzátette, hogy visszakövetelik a magyar emberek pénzét, amit közlekedési vagy egészségügyi beruházásokra költenek. A bejelentésben a döntést egyértelműen az augusztusi krízishelyzettel magyarázta, mivel véleménye szerint a projektre szánt pénzt az ország energiabiztonságára kellett volna fordítani.
A lépés jogalapját a kormány szerint az képezi, hogy a Zugló Városközpont névre keresztelt kormányzati negyed kivitelezéséről szóló, 2023 áprilisában kötött előszerződés kimondja, hogy
a végleges adásvétel egyik feltétele, hogy 2026. június 30-ig lekerüljön az adott ingatlanokról a zuglói önkormányzat elővásárlási joga.
A bejelentést követően a Bayer-csoport jelezte, hogy jogi lépésekre készül, ha az állam valóban felmondja a szerződést. Ezt követően Vitézy Dávid augusztus 14-én már arról beszélt, hogy az ügyből várhatóan per lesz az állam és a kivitelező között.
Közben a zuglói önkormányzat is lépni készül. A kerület vezetésének álláspontja szerint a cég több ponton megszegte a velük kötött szerződést, így amennyiben a képviselő-testület szeptember 3-án elfogadja az erről szóló előterjesztést, akkor ebben az ügyben is per indulhat.
Az állításokra a Bayer-csoporthoz tartozó zuglói városközpont fejlesztéséhez kapcsolódó projektcég, a ZVK Development Kft. reagált először, amely maga is csődeljárást kezdeményezett. A vállalat közölte, hogy
az épületegyüttes elkészült, átadásra kész, ezért szerintük minden fél érdeke az lenne, hogy rendeltetésszerűen használni kezdjék.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a korábban ismertetett okokra hivatkozva megállapította, hogy az állam jogszerűen elállhat a szerződéstől.
A Bayer Construct ezt követően augusztus 26-án csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be, amiről a tulajdonos Balázs Attila levélben értesítette a dolgozókat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a lépés célja nem a felszámolás.
A csődeljárás alatt a társaság csődvédelem alatt áll, amelynek célja, hogy hitelezőivel csődegyezséget kössön annak érdekében, hogy a cég, illetve a cégcsoport jövőbeni működése biztosított legyen
− hangsúlyozta a társaság sajtómegkeresésre reagálva, valamint az is kiderült, hogy felállított egy reorganizációs szervezetet, amely a bíróság által kirendelendő vagyonfelügyelő bevonásával dolgoz ki egy átalakítási tervet annak érdekében, hogy a csődegyezség sikeres legyen. A vállalat augusztus 27-én a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján rendkívüli tájékoztatást tett közzé a döntésről.
A társaság üzleti modelljének és vállalati struktúrájának nagy jelentősége van a lépés megértésének szempontjából.
Némileg eltérő üzleti modell szerint épül fel, mint a többi nagy építőipari vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy nem elsősorban alvállalkozói hálózattal, hanem holdingstruktúrában működik, jórészt saját – és a piacon nagyon értékesnek számító – eszköz- és munkavállalói állománnyal
− mutatott rá a Világgazdaságnak adott kommentárjában Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője, majd hozzátette, hogy ennek számos előnye ellenére hátulütői is vannak.
A cég folyamatos működése rövid idő, akár már néhány hónap alatt ellehetetlenülhet kedvezőtlen piaci folyamatok, illetve egy olyan gigantikus projekt elhasalása esetén, mint a zuglói irodakomplexumé
− fogalmazott a szakértő.
Fontos azonban különbséget tenni a tényleges csőd és a vállalat által kezdeményezett csődeljárás között, mivel utóbbi sikeres lezárása hosszú távon akár stabilizálhatja is a működést, miközben az államot is lépéskényszerbe hozza a zuglói irodakomplexum ügyében.
Akár meg is táltosodhat a végére. Persze, ha a helyzetét nem tudja rendezni, akkor valóban csődbe mehet a vállalat
− mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, aki szerint érdemes a mostani lépést sokkal inkább úgy értelmezni, mint
egy korrekt jelzést arról, hogy a Bayer új pénzügyi alapokra kívánja helyezni működését.
Ez azért is fontos, mivel a munkavállalók, a beszállítók és az alvállalkozók mellett akár több ezer ügyfelet is negatívan érinthet a kialakult helyzet.
A Világgazdaság utánajárt, hogy mekkora gazdasági hatása lehet annak, amennyiben a Bayer-csoport a reorganizációs folyamat végén nem lesz képes felállni a kormány által bevitt ütésből.
A csoport árbevétele 237,9 milliárd forintot, adózott eredménye 16,2 milliárd forintot, saját tőkéje pedig 93 milliárd forintot tett ki 2025-ben.
A vállalatcsoport tulajdonosi köréhez a 2025-ös beszámoló alapján 45 társaság tartozik. Az anyavállalat mellett 13 céget vontak be teljes körűen a konszolidációba, további 31 vállalkozásban pedig különböző mértékű – több esetben százszázalékos – tulajdoni részesedéssel rendelkeztek.
A Bayer-csoport dolgozóinak száma azonos időszakban 1523 fő volt.
A csoport bevételének megközelítőleg 90 százalékát a Bayer Construct Zrt. termelte. Ez a cég generálkivitelezést, szerkezetépítést, mély- és vízépítést, geotermikus kivitelezést, acél-, nyílászáró- és előregyártási munkákat végez.
A vállalatháló másik jelentős eleme Bayer Property Zrt., amely ingatlanfejlesztéssel és vagyonkezeléssel foglalkozik és olyan projektek kapcsolódnak a nevéhez, mint
Ezenkívül a társaság érdekeltségei az építőipari értéklánc szinte teljes egészét lefedik: vannak köztük bányászattal és építőanyag-gyártással, fémmegmunkálással, gép- és járműkölcsönzéssel, valamint kereskedelemmel foglalkozó cégek, illetve energetikai, vízkezelési, biztonsági, laboratóriumi, légi közlekedési, élelmiszeripari és ingatlanközvetítő vállalatok is.
A Világgazdaság becslései szerint egy esetleges csőd több ezer ügyfelet – melyek a gazdaság különböző színtereiről, illetve több áttéttel a lakossági körből kerülnek ki – érinthetne.
A Bayer Property jelenlegi értékesítési adatai alapján a négy aktív vagy átadás alatt álló projektben összesen körülbelül 3300 lakás található. Ezek közül nagyjából 2300 már értékesített ingatlan, amelyek egy része feltehetően átadásra került.
Ezek a számok nem tartalmazzák a 427 lakásos Szilas Ligetet, mivel ez egy tervezés alatt álló beruházás.
Kifejezetten fontos tényezőnek számít a jelenlegi helyzetben, hogy a negatív hatások a szomszédos Romániába is átgyűrűzhetnek. A magyar vállalat 90 százalékos tulajdonában van a Hargita megyei Remetén működő Bayer Strada SRL. A fennmaradó 10 százalékot Balázs István birtokolja.
A Bayer Strada 2025-ben mintegy 124,9 millió lejes (aktuális árfolyamon 8673,81 millió forint) árbevételt ért el, míg 2024-ben 362,8 millió lejt (aktuális árfolyamon 25195,01 millió forint) termelt. Az átlagos alkalmazotti létszám ebben az időszakban 238-ról 115-re csökkent.
A vállalat az elmúlt években több jelentős beruházásban vett részt a Gyergyói-medencében. A cég projektjei között élelmiszeripari üzemek, burgonyafeldolgozó, tejporgyár, csecsemőtápszer-gyártó, húsfeldolgozó és fagyasztva szárító üzem is szerepel. Ezenkívül a társaság a remetei repülőtér és egy ötcsillagos szálloda fejlesztésében is érintett.
A bíróság elrendelte az ideiglenes fizetési haladékot
A csődeljárási beadvány alapján a bíróság kiadta az ideiglenes fizetési haladék közzétételéről szóló végzését, amelynek értelmében a társaságot, mint adóst – a bíróság további, a csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemben elbíráló döntéséig – ideiglenes fizetési haladék illeti meg. A csődeljárás kezdetétől legfeljebb 90 nap áll a cég rendelkezésére a hitelezői megállapodás megkötésére, míg a teljes eljárás maximum 365 napig tarthat.
Akik valamely beruházó megrendelésére a Bayer-csoport kivitelezésében készülő lakóparkban kötöttek le épülő lakást persze most nehéz helyzetben érezhetik magukat, de a vállalat azt ígérte, folytatják a munkálatokat minden projektnél. A lakásvásárlók szempontjából lényeges, hogy a kivitelező bejelentése nem azonos azzal, mintha a lakópark mögötti beruházó illetve projektcég jelentett volna csődöt. Ezért a fentebb idézett cikkünkben szereplő szakértői állásfoglalások alapján érdemes megfontoltan dönteni arról, hogy a kivitelező helyzete miatt elállnak-e vételi szándékuktól.
Az elmúlt időszakban az építőipar nem teljesített jól. Az ÉVOSZ 400 vállalkozás bevonásával készült felmérése rámutatott, hogy ennek legfőbb oka a megrendelések hiánya, az ágazat pedig a 15–20 százalékkal nagyobb teljesítményre lenne képes a jelenleginél.
Ebből persze nem feltétlenül következnek a cégbezárások, mivel ilyenkor elsősorban költségoptimalizálás következik.
Először jellemzően a betanított és segédmunkásoktól válnak meg, később pedig már a szakmunkásokat és a mérnököket sem tudják teljes kapacitással foglalkoztatni
− mondta Koji László a Világgazdaság podcastjében, majd hozzátette, hogy a legnehezebb helyzetben elsősorban a közepes és nagy értékű projektekre szakosodott vállalkozások, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakcégek vannak.
Míg 2025-ben mintegy 1710 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket állami építési beruházásokra, addig 2026 első felében mindössze 615 milliárd forintnyi új szerződés született. Ez Koji László szerint 30 éves mélypontnak számít.
Az ágazatnak komoly segítséget nyújthatnának az uniós forrásokból finanszírozott projektek, amelyek az ÉVOSZ számításai szerint mintegy 2000 milliárd forintnyi megrendelést hozhatnának. Ennek hatása azonban várhatóan 2027 elején jelenhet meg érdemben az építőipar teljesítményében.
Mindezek mellett a kormány a szabályozási környezetet is merőben átalakította, amire maga Balázs Attila is utalt a Bayer Construct dolgozóihoz írt levelében.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter augusztus 14-én bejelentette, hogy több nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás különleges státusza szűnik meg.
A döntés a törökbálinti egykori téglagyár rozsdaövezeti rehabilitációját, valamint a XIII. kerületi Láng-gyár területének fejlesztését is érinti, de az új Pázmány Campus, a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont, a Club Aliga területe, a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a sukorói Fiatalokért Központ és több dél-pesti logisztikai beruházás veszítette el kiemelt státuszát.
Napi