GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 29. 3 percnyi olvasás
Mark Zuckerberg spórolt volna, de az algoritmus egyelőre nem tudja megírni a saját utódlási tervét.
A Facebook-birodalmat üzemelteteő Meta az év elején olyan átszervezésbe fogott, amely a működésének jelentős részét mesterséges intelligencia (MI) -ügynökökre bízta volna, egyes részlegeknél akár 60 százalékos létszámcsökkentéssel számolva – a terv azonban technikai akadályokba és dolgozói ellenállásba ütközött, a második elbocsátási hullámot a vezérigazgató Mark Zuckerberg személyesen állította le órákkal a bejelentés előtt a Reuters összefoglalója szerint.
A Meta belső programja a Project OT (Organization Transformation, vagyis szervezeti átalakítás) nevet kapta, és a lényege az volt, hogy a hagyományos mérnöki és tervezői pozíciókat egységesen „builder" elnevezésre cserélték volna, és 2-3 fős, MI-eszközökkel dolgozó csapatok dolgoztak volna ngéyhetes ciklusokban. Júniusra legalább 11 Meta-részleg állt át erre a modellre. A belső tervezési dokumentumok szerint egyes egységeknél a létszámot akár 60 százalékkal is csökkentették volna, elbocsátások, létszámstop és teljesítményalapú leépítések kombinációjával.
A Meta májusban végre is hajtott egy 10 százalékos, mintegy 8000 főt érintő csökkentést, a novemberre tervezett második hullámot azonban Zuckerberg leállította – mindössze órákkal a májusi bejelentés előtt.
A terv kudarcának egyik fő oka, hogy az MI-eszközök nem teljesítették a hozzájuk fűzött várakozásokat. Andrew Bosworth technológiai igazgató belső bejegyzése szerint a Meta szoftverplatformjain végrehajtott kódmódosítások száma 220 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ám a felhasználókhoz ténylegesen eljutó új vagy továbbfejlesztett funkciók száma csak 36 százalékkal emelkedett.
Ezzel párhuzamosan a súlyosabb technikai és biztonsági incidensek száma 40 százalékkal ugrott meg, az elhárításukra fordított idő pedig 70 százalékkal nőtt.
Egy áprilisi belső bejegyzés már figyelmeztetett arra, hogy a megfelelő felügyelet nélkül működő MI-ügynökök olyan nagyszabású beavatkozásokat hajtanak végre, amelyeket egy ember valószínűleg nem tenne meg.
A probléma júniusban a nyilvánosság számára is láthatóvá vált, amikor hackerek a Meta MI-alapú ügyfélszolgálati botján keresztül szereztek hozzáférést ismert Instagram-fiókokhoz, köztük a Fehér Ház egy korábbi, inaktív profiljához. Az eset jól illusztrálja, mekkora a különbség a laborban mért hatékonyság és a valós üzemeltetés kockázatai között.
A dolgozói ellenállást tovább fokozta, hogy a Meta nyomkövető szoftvert kívánt telepíteni az amerikai alkalmazottak eszközeire, amely a billentyűleütéseket és az egérmozgásokat rögzítette volna – az MI-ügynökökbetanításához. Az alkalmazottak attól tartottak, hogy saját utódaikat képezik ki. A belső fórumokon felerősödött a kritika, megindult a szakszervezeti szerveződés is, a félévente végzett elégedettségi felmérés eredménye pedig 74-ről 55 százalékra zuhant.
A májusi elbocsátások után Zuckerberg közölte, idén nem számít újabb vállalati szintű leépítésre, és elismerte, a dolgozóknak nagyobb stabilitásra van szükségük. A Meta felfüggesztette a nyomkövető programot, és egyes alkalmazottak visszatérhettek korábbi csapatukhoz. Júliusban Zuckerberg azt is elismerte, hogy az MI-ügynökök nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – ez a beismerés ugyanakkor nem járt együtt a beruházási kedv csökkenésével, a vállalat idén továbbra is legalább 130 milliárd dollárt tervez MI-chipekre és infrastruktúrára fordítani, a befektetői nyomás pedig egyre erősebb, hogy ezek a kiadások végre mérhető eredményt hozzanak.
A visszakozás nem jelentette azt, hogy a Meta feladta volna az MI-vezérelt hatékonyságnövelés eszméjét. Bosworth júliusban egy belső kérdezz-felelek keretében élesen elutasította azt a dolgozói felvetést, amely a korábban eltörölt Meta Days szabadnapok visszaállítását szorgalmazta – szerinte az MI által megtakarított munkaidőt nem pihenésre, hanem még több és jobb termék elkészítésére kellene fordítani.
A leépítések jogi útra is terelődtek: 26 jelenlegi és korábbi Meta-alkalmazott azt állítja, a vállalat MI-val támogatott rendszert használt az elbocsátandók kiválasztásához, és ez hátrányosan érintette az egészségügyi okból vagy családi kötelezettség miatt távollévő munkavállalókat. William Orrick szövetségi bíró elutasította a felperesek azonnali jogvédelmi kérelmét, mivel nem tudták igazolni a helyrehozhatatlan kárt – az elbocsátások a tervek szerint folytatódhattak, az ügy érdemi vizsgálata választottbírósági eljárásban zajlik tovább. A per azért is figyelemre méltó, mert ez lehet az első olyan ismert eljárás egy nagy amerikai vállalat ellen, amely közvetlenül az MI szerepét vitatja a létszámleépítés folyamatában – az eredmény később más techcégek gyakorlatára is hatással lehet.
Napi