A budapesti Hereditas Antikvárium 21. árverése számos olyan kincset rejt, amely még soha nem szerepelt árverésen. Maga az a tény, hogy az összegyűlt anyag egy része szorosan kapcsolódik a mohácsi csatához, különösen megható. Bálinger Béla, az antikvárium vezetője kronologikus rendben mutatta be lapunknak e történelmi ereklyéket, mindenekelőtt az egyik legmegrázóbb darabot, ami egy 1526. augusztus 18-án Eperjesen kelt oklevél, tehát pontosan két héttel a végzetes csata előtt született. Ezzel a kétmillió forintos áron kikiáltott tétellel indul majd a június 5-i árverés.

A dokumentum egy pápai bizottság munkáját rögzíti, amely VII. Kelemen és II. Lajos királyunk engedélyével járta az országot, hogy az egyházi kincseket felmérve és igénybe véve próbálják meg felszerelni a török elleni magyar hadat. 

A magyar összetartozás e jelentős felvidéki emlékénél még személyesebb közelségbe hozza a mohácsi tragédiát Erdődy Simon egri püspök 1527-es levele. 

Alig fél évvel a hatalmas ütközet után írt jelentésében rögzíti, hogy hétszáz lovassal és ötszáz gyalogossal vonult hadba („in Bello Mohachen”), akiket a maga költségén állított fel, minek következtében semmije sem maradt. A 499 éve kelt történelmi dokumentum viszont ma már igencsak sokat ér:

A mohácsi fejezetet nyolc magyar várkapitány levele egészíti ki. Az itt szereplő tételek több mint hatvan év gyűjtését mutatják be, s mint Bálinger hozzátette, e jelentős iratok beszerzése az 1970-es években nem is pénz, hanem ész kérdése volt. Ezek a dokumentumok a végvári élet mindennapjait és a török hadmozdulatokat hozzák el a jelenbe. 

amiben a török­ellenes harcok hőse a címzett pártfogását kéri Turóc vármegyei birtokai ügyében, mivel ezektől távol szolgálja az uralkodót. A királyi Magyarországhoz visszakerült Várad egyik védőjeként Nyáry ugyanis visszaverte a török ostromlókat, ezért 1598-ban váradi főkapitánnyá nevezték ki. Ekkor és innen, Erdély kapujából kelhetett útra a most négyszázezer forintról indított irat.

A szépirodalom szerelmeseinek is több becses kiadványt tartogat a közelgő aukció. Igazi csemege Márai Sándor legelső, 18 évesen kiadott, Emlékkönyv című kötete. A mindössze száz példányban megjelent, dedikált zsengéből ma csupán néhány darab ismert. 

– mutatott rá az értékére Bálinger. Thomas Mann Kosztolányi Dezsőnek címzett levelezőlapja, amely a világirodalom két óriásának barátságát dokumentálja, viszont a kis Márai-kötet duplájáért, 1,6 millió forintért kerül kalapács alá.

Már csak ezt a néhány tételt látni sűrű szívdobogást okozott, mire kiderült, hogy a júniusi árverésen várja új gazdáját a XVI. századi kartográfiai irodalom egyik legismertebb és legkeresettebb darabja, Heinrich Bünting lóhereformájú antik világtérképet rejtő Itinerarium sacrae scripturae… című 1581-es munkája. A jóformán roncsként beérkezett tételt a Hereditas aranykezű restaurátora, Lám Andrea antikvárius varázsolta újjá mestere segítségével. Itt mutatkozik meg, hogy milyen felelőssége van egy hazai antikváriumnak az értékmentésben is, nem csak a csodás könyvek és kéziratok vándorlásában.