A paksi energiakrízis lényeges tapasztalatai közé tartozik, hogy a villamosenergia-ellátás nagyrészt a magyar naperőműveknek köszönhetően maradt stabil, és hogy ezzel együtt a hazai erőművi kapacitás bővítésre szorul.

Az augusztusi hivatalos havi adatok érthetó módon még nem ismertek, de nem lenne túlságosan meglepő, ha a napenergia részaránya az országos áramfogyasztás fedezésében a májusi csaknem 39%-ot és a június-júliusi közel 37%-ot is meghaladná. Erre utal, hogy az utolsó nyári hónapban a Paksi Atomerőmű termelése rekord mélységbe esett, a napelemes kapacitás viszont valószínűleg tovább nőtt, és bár a hőség az áramigényt is emelte, épp a csúcsidőszakokban jelentős fogyasztói önkorlátozás valósult meg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, illetve Magyar Péter miniszterelnök kérésére.

Energy Investment Forum 2026

Az energiaszektor csúcsvezetői egy helyen: stratégiai válaszok versenyképességről, beruházásokról, szabályozásról és az energetikai jövőjéről.

Információ és jelentkezés

Ezek az arányok nemzetközi összevetésben is kiemelkedően magasnak számítanak, ami klímapolitikai, energiaszuverenitási és -költségszempontból egyaránt kedvező, de az is az igazsághoz tartozik, hogy az időjárásfüggő, ingadozó termelésű napelemek hálózatüzemeltetői és rendszerirányítói szempontból egyúttal nagy kihívást is jelentenek.

A folyamatosan növekvő fotovoltaikus energiatermelés fokozódó bizonytalanságot okozhat az üzemtervezési időszakokban és a valós idejű rendszerüzemeltetésben, ami magasabb szintű tartalékkövetelményt eredményez

- írta Magyarországgal kapcsolatban az európai átvitelirendszer-irányítói szervezet is (ENTSO-E).

A napelemek mellett a "monolitszerű" Paksi Atomerőmű dominálja a fogyasztói csúcsigényekhez képest összességben nem túl nagy hazai villamosenergia-rendszert, tehát egyértelműen indokoltnak tűnik az erőművi mix változatosabbá tétele (diverzifikálása), amint ezt a szaktárca vezetője is többször említette.

Mindez arra mutathat, hogy bár egyelőre nem a naperőmű-kapacitás bővítése a fő prioritás, de ez nem zárja ki azt, hogy

az előrejelzések szerint jókora növekedés előtt álló magyar áramigény kiszolgálása érdekében a jövőben ne lenne célszerű tovább bővíteni a hazai napelem-állományt, és a társasházban lakók számára is elérhetővé tenni.

Még az előző kormány túlságosan ambiciózusnak nem nevezhető megújulóenergia-tervei szerint is 2030-ig közel 12 GW-ra növekedne a hazai naperőmű-kapacitás, amit az új kabinet vélhetően nem fog lefelé módosítani. Erre utal az is, hogy az új kormány a villamosenergia-hálózat modernizációjára fókuszáló energetikai fejlesztési programja részeként egyszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni a háztartási napelemes rendszerek hálózati csatlakozási folyamatát, amint az a jókora uniós forrásra épülő módosított és felülvizsgált magyar helyreállítási tervben is szerepel, de maga a hálózatfejlesztés önmagában is javítja a napelemes kapacitásbővítés kilátásait.

Sokan valószínűleg nem emlékeznek már rá, de nem is olyan rég már egész közelinek tűnt a fali aljzaton (konnektoron) keresztül a hálózatra csatlakoztatható erkélynapelemek hazai engedélyezése is, a magyar helyreállítási terv korábbi változata ugyanis konkrétan tartalmazta az erkélynapelemek magyarországi legalizálásának koncepcióját.

Az Európai Bizottság által 2023 novemberben jóváhagyott, az Európai Tanács által az év decemberében elfogadott, az akkori magyar kormány által módosított, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási terv több más, a megújulóenergia-beruházások megkönnyítését célzó tervezett intézkedés között az erkélynapelemek hazai tiltásának megszüntetését is kilátásba helyezte.

Az erkélynapelemekre vonatkozóan az uniós forrásokért az Európai Bizottságnak annak idején beígért tervezett intézkedés - az európai gyakorlatnak megfelelően - mindössze bejelentési/regisztrációs kötelezettséget írt volna elő az ügyfél számára a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezések telepítése előtt. A vállalás szerint a jogszabálynak azt is elő kellett volna írnia, hogy e kiserőművek csatlakoztatásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot a bejelentéstől számítva, kivéve, ha a késedelmet olyan tényezők okozzák, amelyek nem tartoznak az elosztó hatáskörébe.

Ebből azonban nem lett semmi - nem úgy, mint például a szélerőmű-telepítések előtti akadályok könnyítéséből.

Sőt nem egészen 1 évvel az Európai Bizottság és Tanács támogató döntése után az akkori magyar kormány 2025 januári hatállyal jogszabályban erősítette meg az erkélynapelemek addig csak az áramszolgáltató szinten létező tiltást.

Az egykori Építési és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott kormányrendelet indoklása szerint a tiltás elsősorban településképi, esztétikai és építésbiztonsági okokra volt visszavezethető, míg az elosztók és mások a hálózat túlterheltségére hivatkoztak.

Ezen érvelés szerint a hazai kisfeszültségű villamosenergia-hálózat akkori formájában nehezen bírta volna a tömeges, decentralizált visszatáplálást, és ha lakások ezrei kezdtek volna el szabályozatlanul áramot betáplálni a hálózatba a konnektoron keresztül, az komoly feszültségingadozásokhoz és a helyi trafók túlterhelődéséhez vezethetett volna, ráadásul a hibás csatlakoztatás és a gyenge minőségű alkatrészek a tűzveszélyt is jelentősen fokoznák.

Ez, a részben ellátásbiztonsági kockázat feltételezhetően ma is fennállna az erkélynapelemek engedélyezése és tömeges telepítése esetén, mivel a magyar villamosenergia-hálózatot - részben a rezsicsökkentés és az uniós források elmaradása miatt - az elmúlt években nem sikerült a szükséges mértékben fejleszteni.

Miután az országok az elmúlt években egymás után engedélyezték az erkélynapelemek telepítését,

az Európai Unióban ma már csak Magyarországon és Svédországban jogellenes ezeknek a berendezéseknek az alkalmazása.

A svéd tiltást elsősorban szintén az elektromos hálózat túlterhelésének kockázata, a tűzveszély, illetve az érintésvédelmi kockázat indokolja.

Bár a legnagyobb európai piacnak számító Németországban már milliós nagyságrendben működnek a balkonra telepített napelemek - melyekhez most már akkumulátoros energiatároló is vásárolható -, az ilyen berendezések terjedése nemzetközi szinten is viszonylag új jelenség, amit például az is jelez, hogy a szolgáltatók az Egyesült Államokban sincsenek teljesen felkészülve a 2025 óta számos államban legalizált erkélynapelemek forradalmára.

A speciálisan az erkélynapelemekhez méretezett, megfizethető akkumulátoros energiatároló rendszerek megjelenése ugyanakkor világszerte, így Magyarországon is támogathatja ezeknek a berendezéseknek a legalizálását és elterjedését, mivel érdemben fokozhatják a hálózat szempontjából kiemelt fontosságú rugalmasságot.

Az erkélynapelemek hazai kilátásaira vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Gazdasági és Energetikai Minisztériumnak, amint válaszolnak, újabb cikkben foglalkozunk a témával.

Címlapkép forrása: Christian Charisius/picture alliance via Getty Images