GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 29. 4 percnyi olvasás
Nem a riogatás a cél, de az uniós import sertéshús súlyos kockázatokat hordoz – állítja Búza László államtitkár. A szakember szerint a hazai tej- és húsipar átszervezése, valamint az iskolaétkeztetés reformja nélkül nem építhető versenyképes "Élelmiszer-Magyarország".
Fenntarthatóbb termelésre és élelmiszer-forgalmazásra, egészségtudatosabb vásárlókra, valamint mérhető eredményeket hozó agrárstratégiára van szükség – mondta az élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár.
Búza László az Agroinformnak kifejtette: nyolc éven belül jobb minőségű közétkeztetést, tudatosabb fogyasztást és versenyképesebb hazai élelmiszeripart szeretne. Meggyőződése szerint mindebből nemzetközileg is értelmezhető „élelmiszer-Magyarország” építhető.
Búza László az interjúban három pillér köré rendezte az új államtitkárság feladatait:
Az első területen a technológiai és termékfejlesztést, a körforgásos működést, valamint az energia- és víztakarékos beruházásokat támogatná. Az államtitkár szerint a 2027 utáni európai uniós költségvetési időszakra olyan szakmai stratégiákat kell kidolgozni, amelyekhez fejlesztési forrásokat lehet rendelni.
„Nem újabb általános dokumentumokra, hanem pontos diagnózisra és mérhető célokra van szükség”
– szögezte le a szakember. Ennek részeként már megkezdték az élelmiszeripar vízkitettségének felmérését.
Az élelmiszer-forgalmazás fenntarthatóságáról szólva Búza László példaként említette az importált sertéshúst, amely egy másik uniós tagállamból átlagosan mintegy 1200 kilométert utazik Magyarországig, miközben hazánk is jelentős mennyiséget termel és exportál.
Az államtitkár szerint a hosszú szállítás nemcsak környezetvédelmi kérdés. Az importált termékek előállításának állategészségügyi és antibiotikum-használati hátterét is figyelembe kell venni.
Magyarország súlyos költségek árán PRRS-mentessé tette sertésállományát. Ennek egyik előnye, hogy az egészségesebb állományok felneveléséhez kevesebb antibiotikumra lehet szükség.
Búza László azt mondta, hogy Spanyolország egységnyi sertéshús előállításához kétszer annyi antibiotikumot használ, mint Magyarország, Szlovákia közel háromszoros, Lengyelország pedig négyszeres mennyiséget.
Az antibiotikumok alkalmazása azért is érzékeny kérdés, mert az állat- és humángyógyászatban használt hatóanyagok részben átfedik egymást, ami növelheti a rezisztens baktériumok kialakulásának kockázatát.
Az államtitkár hangsúlyozta: nem a fogyasztók riogatása a cél, hanem annak bemutatása, hogy a jelenlegi előírások további szigorítása nélkül is elő lehet állítani jobb minőségű élelmiszereket.
A minőségi termékekért többet kell fizetni, miközben a magyar vásárlók jelentős része árérzékeny. Búza László szerint azonban az élelmiszer árát nem lehet elválasztani az egészségügyi következményektől.
Ha nem az élelmiszert fizetjük meg, akkor a gyógyszert kell megfizetnünk
– mondta. Az államtitkár közlése szerint Magyarországon csaknem négymillió ember szed naponta gyógyszert, közülük mintegy két és fél millió esetében megfelelőbb táplálkozással és egészségfejlesztéssel megelőzhető vagy mérsékelhető lett volna a gyógyszerszedés szükségessége.
Ezért került az államtitkárság feladatai közé az élelmiszer-műveltség fejlesztése. Ennek lényege, hogy a fogyasztók megértsék, milyen hatással van egészségükre az, amit megvásárolnak és elfogyasztanak.
A változást már az óvodai és iskolai étkeztetésnél el kell kezdeni. Búza László szerint a közétkeztetést nem a lehető legolcsóbban teljesítendő szolgáltatásként, hanem az egészségfejlesztés egyik legfontosabb eszközeként kell kezelni.
Magyarországon évente hozzávetőleg kétmilliárd liter nyers tejet termelnek, miközben a rendelkezésre álló üzemek elméletileg csaknem négymilliárd liter feldolgozására lennének képesek. Búza László szerint azonban a névleges kapacitás még nem jelent versenyképes élelmiszeripart.
A hazai tejüzemek jelentős része kicsi és kevéssé hatékony. Emiatt miközben Magyarország nyers tejet exportál, nagyobb hozzáadott értékű sajtokat, joghurtokat és más tejtermékeket importál.
A tejpor előállítása akkor lehet valós megoldás, ha a termelők, feldolgozók és kereskedők közösen megvizsgálják a piacot, és arra jutnak, hogy újabb mennyiségek helyezhetők el rajta – mondta az Agroinformnak az államtitkár.
Egy-egy felvetés azonban önmagában még nem stratégia. Nem elég egyik nap tejporról, a következőn kazeinről, majd konzervtejről beszélni. A teljes termelési szerkezetet, a rendelkezésre álló vizet és takarmányt, a változó éghajlatot, valamint a jövő fogyasztói igényeit együtt kell vizsgálni.
Búza László szerint hosszabb távon az állati eredetű fehérjék fogyasztásának mérséklődésére kell számítani Európában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi állati termék iránt egyformán csökken majd a kereslet.
Az államtitkár úgy látja, hogy a tej és a tejtermékek fogyasztása stabil maradhat, miközben egyes húsfélékből kevesebbet vásárolhatnak a fogyasztók.
Magyarországnak ezért önálló humán fehérjestratégiára lenne szüksége, amely felkészíti a termelőket és az élelmiszeripart a változó táplálkozási szokásokra. A növényi alapú élelmiszereknek is helyük van a kínálatban, ám ezen a területen egyelőre kevés a magyar gyártó.
Az agrárium jelentőségét a társadalom leginkább válsághelyzetek idején érzékeli. Máskor sok fogyasztó kevéssé ismeri a termelők munkáját, a mezőgazdaság kockázatait és a támogatások indokoltságát.
Búza László ezért minden évszakban országos, az élelmiszer és a mezőgazdaság köré szervezett rendezvénysorozatot tartana. Ezeken a látogatók személyesen is megtapasztalhatnák, miből és hogyan készülnek az élelmiszerek.
Az államtitkár szerint nehéz elfogadtatni az agrártámogatások szükségességét egy olyan társadalommal, amely nem látja, milyen időjárási, gazdasági és biológiai kockázatokat viselnek a termelők, illetve milyen szerepet játszik az ágazat a vidéki térségek fenntartásában.
Búza László úgy foglalta össze küldetését: olyan országot szeretne, amely nemzetközi versenyelőnyt épít a magyar élelmiszerek minőségéből és biztonságából.
Ehhez egyszerre kell bizonyítani, hogy Magyarország:
– Én egy élelmiszer-Magyarországban hiszek – mondta végül az államtitkár.
Szerinte ha a minőségi termeléshez egészségtudatos és fizetőképes kereslet társul, abból nemcsak versenyképesebb élelmiszeripar, hanem nemzetközileg is értelmezhető és hiteles magyar országimázs építhető.
Napi