GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 2 percnyi olvasás
Zuckerberg néhány órával az első elbocsátások előtt egyeztetett a felső vezetéssel.
Mark Zuckerberg nagy terve látványosan megbukott. A Meta vezérigazgatója alig néhány órával a vállalat májusi tömeges leépítése előtt állította le az MI miatt tervezett átfogó átszervezés második hullámát, amely egyes csapatok létszámát akár 60 százalékkal is csökkenthette volna.
A radikális terv januárban, Zuckerberg hawaii birtokán született meg. A Meta felső vezetői itt dolgozták ki az Organization Transformation, röviden Project OT néven futó programot, amely nem egyszerűen új AI-eszközök bevezetéséről szólt.
A Facebook és az Instagram tulajdonosának teljes működését átalakították volna.
A Reuters belső dokumentumokra és több mint húsz bennfentesre épülő feltárása szerint MI-ügynökök vették volna át a dolgozók napi feladatainak jelentős részét. A terv szerint a megmaradó alkalmazottakat kisebb csoportokba készültek beosztani, amelyek már nemcsak a termékfejlesztésért, hanem a virtuális munkaerő felügyeletéért is feleltek volna.
A terv hamar komoly ellenállást váltott ki. Különösen nagy felháborodást okozott az a program, amely az amerikai alkalmazottak egérmozgásait és billentyűleütéseit is rögzítette volna az MI betanításához. A dolgozók egy része attól tartott, hogy a vállalat az általuk létrehozott adatok segítségével építi fel későbbi digitális helyetteseiket. A tiltakozások elárasztották a Meta belső kommunikációs felületét, az alkalmazotti elégedettséget mérő mutató pedig 74-ről 55 százalékra zuhant.
A vezetőség problémái ezzel még nem értek véget. A technológia teljesítménye sem igazolta az átalakításhoz fűzött várakozásokat.
Az MI segítségével végrehajtott kódmódosítások száma éves összevetésben 220 százalékkal emelkedett. Első látásra ez látványos termelékenységi ugrásnak tűnhetett, a felhasználókhoz ténylegesen eljutó új vagy továbbfejlesztett funkciók száma azonban mindössze 36 százalékkal nőtt.
Közben a nagyobb műszaki és biztonsági incidensek száma 40 százalékkal ugrott meg, az alkalmazottak pedig 70 százalékkal több időt töltöttek a hibák elhárításával. Az MI tehát lényegesen több kódot termelt, de ettől a Meta nem vált arányosan gyorsabbá vagy hatékonyabbá.
A feszültség május 19-én érte el a csúcspontját. Zuckerberg néhány órával az első elbocsátások előtt egyeztetett a felső vezetéssel, majd leállította a novemberre tervezett második hullám előkészítését.
A Meta másnap még megvált dolgozóinak mintegy tíz százalékától, a vezérigazgató azonban úgy nyilatkozott, hogy 2026-ban nem számít újabb, az egész vállalatot érintő leépítésre.
A vállalatra nemcsak belülről nehezedik nyomás.
A Metát jelenleg 29 amerikai állam perli azzal a váddal, hogy a Facebookot és az Instagramot szándékosan tette függőséget okozóvá a fiatalok számára, valamint jogellenesen gyűjtötte a 13 év alatti felhasználók adatait. A vállalat tagadja a vádakat és inkább fizet, mintsem szembenézzen az állítások következményeivel.
Zuckerberg közben a felmerülő nehézségek ellenére sem mondott le az MI-ról. A Meta második negyedéves beszámolója szerint a vállalat 2026-ban 130–145 milliárd dollárt fordíthat beruházásokra, elsősorban
A vezérigazgató ugyanakkor júliusban elismerte, hogy az MI-ügynökök fejlődése nem gyorsult fel a várt ütemben. A Meta teljes szervezeti átalakítása így egyelőre elbukott, a dollárszázmilliárdos technológiai fejlesztések azonban maradtak.
Napi