Megkezdődött szombaton Izlandon a népszavazás arról, hogy az ország folytassa-e az Európai Unióval még 2013-ban felfüggesztett csatlakozási tárgyalásokat. A voksolás magyar idő szerint éjfélig tart, a referendumon mintegy 273 ezren vehetnek részt.

A legfrissebb Gallup-kutatás szerint a tárgyalások folytatását ellenzők 51,6, míg a támogatók 48,4 százalékon állnak.

Izland EU-csatlakozási törekvései a 2008-as pénzügyi összeomlás után kaptak lendületet. A három legnagyobb bank összeomlása, a korona zuhanása és a gazdasági válság közepette a 2009-ben hivatalba lépő baloldali kormány az uniós tagságban nagyobb gazdasági stabilitást látott. Izland júliusban benyújtotta csatlakozási kérelmét, a tárgyalások pedig 2010-ben kezdődtek. Az ország addigra már szorosan kötődött az EU-hoz az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet révén.

Izland attól tartott, hogy az uniós közös halászati politika korlátozná az ország ellenőrzését egyik legfontosabb természeti erőforrása felett. Az egyeztetéseket az Icesave-vita és az EU-val folytatott halászati konfliktusok is nehezítették, miközben az ország gazdasága fokozatosan kilábalt a válságból. A 2013-as választások után hatalomra kerülő EU-szkeptikus kormány felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat.

Az ország ugyanakkor továbbra is szorosan kapcsolódik az EU-hoz: az Európai Gazdasági Térség tagjaként része az egységes piacnak, és a schengeni övezetben is részt vesz. A mostani népszavazás ezért nem közvetlenül a csatlakozásról, hanem a tárgyalások újraindításáról dönt.