GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 2 percnyi olvasás
Összességében kevesebbet költenek az európaiak, de a hangsúly azon van, hogy teljesen átalakul, mire megy el a kontinensen élők pénze.
Az Európai Unió kiskereskedelmi forgalmának növekedési üteme 2025-ben 2,1 százalékra lassult. Ezzel folytatódott a Covid-19-járvány utáni csúcsról indult lejtmenet a kiskereskedelemben: 2023-ban még 5,5, 2024-ben pedig 3 százalékos bővülést mért az NIQ. A növekedés ugyanakkor egyre inkább Észak- és Kelet-Európához köthető.
A friss jelentés szerint norvégiában 13,1, Litvániában 10,5, Svédországban 8,9, Bulgáriában 8,2, Szlovákiában pedig 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi árbevétel. Ezzel szemben a nagy nyugat-európai gazdaságok gyengébb teljesítménye visszahúzta az uniós átlagot: az Egyesült Királyságban például 0,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.
A vásárlóerő alakulása még látványosabban mutatja a növekedés kelet felé tolódó trendjét. Az egy főre jutó vásárlóerő az EU 27 tagállamában átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett 2025-ben, és elérte a 22 425 eurót. Ez összesen mintegy 10,1 ezer milliárd eurós háztartási kiadási potenciált jelent.
A legnagyobb növekedést azonban a közép- és kelet-európai országok produkálták.
Lengyelországban 8,8, Litvániában 8,3, Romániában 7,7, Bulgáriában pedig 7,3 százalékkal nőtt a vásárlóerő.
A fogyasztási szokások közben Európa-szerte változnak. A kiskereskedelem részesedése a teljes magánfogyasztásból immár sorozatban a negyedik évben csökkent, 2025-ben 31,9 százalékra. A háztartások ugyanakkor egyre nagyobb arányban költenek szolgáltatásokra, vendéglátásra és utazásra a fizikai termékek helyett.
Magyarország ebből a szempontból különleges helyzetben van.
A kiskereskedelem részesedése a teljes magánfogyasztásból 43,2 százalékot tett ki 2025-ben, amivel az ország az uniós élmezőnyben szerepel.
Ennél magasabb arányt csak
Németországban ezzel szemben mindössze 22,2 százalékot tett ki a kiskereskedelem részesedése.
A különbség jól mutatja, hogy az egyes európai országokban mennyire eltérő a háztartások fogyasztási szerkezete. Miközben Nyugat-Európában a szolgáltatások, az élmények és az utazás egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a családi költségvetésekből, több kelet-európai országban továbbra is meghatározó a termékekre fordított kiadás.
Az inflációs környezet 2025-ben összességében kedvezőbbé vált az Európai Unióban: az infláció átlagosan 2,5 százalékra mérséklődött. Franciaországban például mindössze 0,9 százalékos pénzromlást mértek.
Kelet-Európában azonban jóval erősebb maradt az inflációs nyomás. Romániában 6,8 százalékos inflációt regisztráltak, ami a régióban kiemelkedően magasnak számít.
Az előrejelzések szerint 2026-ban az uniós infláció ismét gyorsulhat, és átlagosan 3,1 százalékra emelkedhet. Ennek egyik legfontosabb kockázata az energia világpiaci árainak újabb volatilitása lehet.
Philipp Willroth, az NIQ Geomarketing tanulmányának vezető elemzője szerint
a legfontosabb tanulság nem az, hogy az európaiak kevesebbet költenének, hanem az, hogy másképp költik el a pénzüket.
A szakember szerint a kiskereskedelmi forgalom továbbra is növekszik, ugyanakkor a fogyasztói költségvetések egyre nagyobb része áramlik a szolgáltatások és az élmények felé. Ez arra utal, hogy Európában tartós szerkezeti átalakulás zajlik a fogyasztási prioritásokban.
Napi