GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 2 percnyi olvasás
Egyelőre nem áll fenn ellátásbiztonsági kockázat.
„A Tisza rendkívül alacsony vízállása miatt leállították a Tiszalöki Vízerőművet. Fontos hangsúlyozni, hogy az erőmű elsődleges feladata a vízhozam szabályozás, az energiatermelés csak másodlagos funkciója” – írta közösségi oldalán Szakács Péter Lajos. A politikus szerint Tiszalök és a térség energiaellátása továbbra is biztosított, miközben a Paksi Atomerőmű teljes kapacitással működik. A vízügyi szakemberek folyamatosan dolgoznak azon, hogy a rendelkezésre álló vízkészletekkel felelősen gazdálkodjanak, és a vízszabályozást a kialakult helyzethez igazítsák.
Mint arról korábban beszámoltunk, miközben a Duna rendkívül alacsony vízállása ellenére sikerült üzemben tartani a Paksi Atomerőművet, amely mostanra ismét teljes kapacitáson termel, a Tisza mellett egy jóval kisebb vízerőműnél már korlátozni kellett a működést.
A Tiszalöki Vízerőműnél csütörtökön fokozatosan változott a megszokott üzemmenet, majd leállt az áramtermelés. A leállásról korábban még nem érkezett hivatalos megerősítés, Szakács Péter Lajos mostani közlése viszont biztosan nem hagy kétséget a helyzetről.
A háttérben az alacsony vízhozam áll. Információk szerint a csökkenő vízmennyiség miatt már korábban is csak egy zsilip üzemelt, majd csütörtök délelőtt az energiatermelés teljesen leállt.
A vízszabályozási feladatokat ezt követően a duzzasztó vette át. A felvízszintet a jelenlegi mintegy 420 centiméterről fokozatosan 400 centiméterre csökkentik, várhatóan körülbelül egy hét alatt.
Az ellátásbiztonsággal nincs gond
Az ország második legnagyobb vízerőműve, a 12,9 megawatt (MW) teljesítményű Tiszalöki Vízerőmű tehát áll. Tulajdonosa az állami MVM csoporthoz tartozó MVM Vízerőmű Kft.. Ez felülgyeli az ország legnagyobb vízerőművét, a 28 megawattos kisköreit is. Az ország mingtegy 61 megawattnyi beépített vízerőmű-kapacitásából 50 megawatt tartozik a csoport megújuló portfóliójába.
„A Tisza vízhozama és vízszintje nem elegendő ahhoz, hogy a Tiszalöki Vízerőmű turbináit biztonságosan lehessen működtetni, ezért az erőmű jelenleg nem termel áramot. A leállásnak nincs hatása hazánk ellátásbiztonságára. A Tiszalöki Vízerőmű munkatársai folyamatosan együttműködnek a Vízügyi Igazgatóság szakembereivel, nyomon követik a Tisza vízhozamát, és gondoskodnak majd arról, hogy a megfelelő körülmények elérése után az erőmű ismét üzembe állhasson” – válaszolt a Világgazdaságnak az MVM kommunikációs osztálya. Az ellátásbizonság miatt tehát egyelőre nem kell aggódni, ennek részleteiről a szombat délelőtt megjelent összeállításunkban olvashat.
A kialakult helyzet közvetlenül összefügg az aszállyal:
A helyzet súlyosságát a környék vízszintjének változása is jelzi. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint a tiszalöki Kis-Tisza holtágnál is látványosan csökkent a vízmennyiség. „Olyan helyzet ez, amilyet itt még nem láttunk. És ki tudja, meddig tart, illetve lesz-e még idén elegendő víz az erőmű újraindításához” – fogalmazott a forrás.
Tiszalöknél a folyó átlagos vízhozama jelenleg mintegy 90–100 köbméter másodpercenként. Július 30-án a háromnapos mozgóátlag még 89,2 köbméter volt.
A Tiszalöki Vízerőmű leállása ugyanakkor nem jelent ellátásbiztonsági kockázatot a térség számára, hiszen a létesítmény energiatermelése a vízszabályozási feladatokhoz képest másodlagos. A mostani eset azonban újabb látványos jele annak, hogy a tartós csapadékhiány és az alacsony folyóvízszintek már a vízgazdálkodás és az energiatermelés területén is kézzelfogható következményekkel járnak.
Napi