„A forradalom türelmetlen és könyörtelen” – kezdte szombati Facebook-bejegyzését Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök szerint a forradalom azért türelmetlen, mert „minden egyes nap a megdönteni szándékolt rendszer továbbélésétől, visszatérésétől tart”, és azért könyörtelen, mert végleges megoldást akar.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a politikai küzdelem akár hónapokig vagy évekig is eltarthat, maga a szakítás és a fordulat azonban egyetlen pillanat alatt következhet be. Szerinte attól a pillanattól kezdve, hogy a régi hatalom megbukik, az új pedig felhatalmazást kap, a forradalmi tömeg már nem akar várni, hanem gyors eredményeket követel.

A forradalom radikális. Ha nem az, akkor nem forradalom. Nem fér meg benne egymás mellett az új rend és a megdöntött múlt politikai legitimációja

– írta.

A Demokratikus Koalíció korábbi elnöke ezt követően azt a kérdést vetette fel, hogy a rendszerváltás is tekinthető-e forradalomnak. Szerinte van benne „valami forradalmi”, mivel új legitimációt teremt, megszakítja a politikai rend folytonosságát, és azt ígéri, hogy az új korszak már nem a korábbi világ folytatása.

A fordulat után jön az igazán veszélyes időszak

A volt kormányfő szerint azonban a forradalmat – ahogyan a rendszerváltást is – előbb-utóbb konszolidálni kell. Ez szükségszerűen kompromisszumokkal jár, amelyekben a tömeg már az árulás lehetőségét láthatja.

„Aki azt megelőzően akar konszolidálni, mint amikor a tömegek szimbolikus követelései már teljesültek, az könnyen árulónak tűnhet, és a sorsa az árulókét fogja osztani” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

Bejegyzését ennél is súlyosabb figyelmeztetéssel zárta:

Ha viszont a konszolidáció nem sikerül, akkor a forradalom végül felfalja önmagát. Előbb azonban a saját vezetőit.

Gyurcsány Ferenc újabban gyakran, szinte napi rendszerességgel közzétett értekezéseiben, gondolatmorzsáiban ugyan soha nem jelöl meg vagy hivatkozik konkrét eseményekre, közéleti történésekre, aktualitásokra, de a bejegyzés időzítése figyelemre méltó: az Országgyűlés pénteken titkos szavazással megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének. Az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense 137 igen és 7 nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott, egy voks pedig érvénytelen volt.

Unger Anna megválasztását ugyanakkor politikai vita előzte meg. Melléthei-Barna Márton volt az egyetlen tiszás képviselő az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságában, aki nem támogatta a jelölését. Magyar Péter testvére, Melléthei-Barna Anna Ilona később egy Facebook-bejegyzés alatt nyilvánosan is férje döntése mellett érvelt.

„Nem érdemeltük meg Gyurcsányt, túl jó ember” 

Hogy a DK volt elnöke mire, kire utalt pontosan, nem derül ki minden kétséget kizáróan, ennek ellenére Gyurcsány Ferenc követői kitörő örömmel fogadták a filozofikus értekezést. 

A megmaradt DK-tábor lelkes kommentelői közül akadt, aki úgy fogalmazott: „Hihetetlenül élesen lât és nagyon pontosan fogalmaz.Okos,művelt,tapasztalt,intelligens fêrfi...Ritka az ilyen ember.”

Egyesek egyenesen úgy látják, „Gyurcsány Ferencet nem érdemelte meg Magyarország”, de olyan szemfüles követő is felbukkant a kommentszekcióban, aki kiszúrta az ex-politikus, író fotósorozatában szunnyadó lehetőségeket: „Lehet, manökennek kellett volna mennie, magas, jóképű, van kisugárzása. (Bár én kedveltem miniszterelnöknek is, csak azt hiszem, ahhoz túl jó ember volt.)

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2026. július 18-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)