Ember Márk a közösségi oldalán mesélte el az egyszerre vicces és tanulságos történetet, miszerint van egy olyan szokása, hogy gyakran pörgeti a gyűrűjét az ujjai között:

„Akkor kifejezetten, amikor tudom, hogy tétje van. Ilyenkor egy hang elkezd cukkolni, hogy “itt biztos nem mered! Itt ha leejted, lehet soha nem találod meg, na mi van nem vagy elég bátor?” Én pedig utálom, ha ilyenkor a hang győz.”

Ez pedig ugyanígy történt, amikor a templomi esküvőjük első évfordulóját ünnepelték Horvátországban egy tengerparti étteremben. Ez esetben viszont egy rossz mozdulat után a gyűrű a vízbe esett.

Ember Márk először telefonnal próbálta megkeresni, majd egy pincér segítségével világították a tenger fenekét. Később már többek segítségével folyt a keresés, a színész pedig végül alsónadrágra vetkőzve merült a vízbe.

A megtalálásban egy vendég vízálló, lámpával felszerelt okosórája segített. Ember Márk először egy, a vízben csillogó anyacsavarra lett figyelmes, majd amikor közelebb ért hozzá, rájött, hogy valójában a saját karikagyűrűjét találta meg.

A gyűrű előkerülését az étterem vendégei tapssal és ujjongással ünnepelték. A színész szerint az egész történet annyira filmszerű volt, hogy ha egy filmben látná, azt mondaná, „ilyen nincs”.

"Hogy mi történik ezen a képen…

Van egy hülye szokásom… a karikagyűrűmet szeretem pörgetni az ujjaim között. Akkor kifejezetten, amikor tudom, hogy tétje van. Ilyenkor egy hang elkezd cukkolni, hogy “itt biztos nem mered! Itt ha leejted, lehet soha nem találod meg, na mi van nem vagy elég bátor?”

Én pedig utálom, ha ilyenkor a hang győz.

Tegnap este volt a templomi esküvőnk első évfordulója. Éppen Horvátországban, egy eldugott kis sziget csücskében nyaralunk, távol mindentől, de tegnap elmentünk a legközelebbi városkába, hogy ezt megünnepeljük.

A helyiek kedvenc éttermébe foglaltunk a kikötőbe, az asztalunk egy méterre a tengertől. A vacsora vége felé, elkezdtem a szokásos hülyeségem, pörgettem a gyűrűmet és közben arra gondoltam, milyen könnyen bele tudna esni a vízbe, talán abba kéne hagynom. De ekkor megszólalt a hang…szóval ahelyett hogy befejeztem volna, a legkülönbözőbb mutatványokkal bizonyítottam a hangnak, hogy nem vagy gyáva.

Aztán megtörtént, ami még soha. Egy mozdulatot elvétettem és a gyűrű kiesett a kezemből. Lassított felvételben figyeltem ahogy lepattan a kőre és gurulni kezd. Felpattantam, mert még láttam a lehetőségét, hogy rá tudok lépni, de azt is elvétettem, és a gyűrű egy halk “blutty” hang kíséretében elmerült a tengerben.

Ilyen nincs. Pont az évfordulónkon?! Mint egy rossz filmben.

A tenger tök sötét, világítok a telefonommal, nem látok semmit. Már hason fekve kutatom, az egész fullra tömött étterem engem néz. Jön a pincérnő és megkérdezi Virágot, hogy mi történt, rosszul vagyok- e, jól látja, hogy éppen a tengerbe hányok?

Virág elmondta, hogy mi történt, a pincérnő csak annyit válaszolt: Ja értem. Ha ideges vagy rá, segítek belökni.

Aztán jött egy másik pincér, már hárman világítottuk a tengert, Virág, Ő és én, amikor megláttam valami csillogót a fenéken, de nem értem el. Először csak az ingemet vettem le, de ez nem volt elég. A teljes étterem végignézte, ahogy alsógatyára vetkőzöm és elmerülök a hajók között a vízben. Lemerültem a csillogó valamiért, ami túl szép lett volna, hogy a gyűrűm legyen. Egy anyacsavar volt.

Elküldtem Virágot, hogy vegyen a szomszéd bódéban egy búvárszemüveget, mert így esélytelen vagyok.

Egy kedves férfi ekkor felajánlotta brutál okos óráját, amin van lámpa és vízálló is.

Ahogy bedugtam az órát, megláttam hogy pont előttem ott van a csavar ami az előbb már becsapott. De aztán rájöttem, hogy én azt nem dobtam vissza. Lemerültem érte és ahogy hozzáértem éreztem, hogy ez nem csavar. Ez a gyűrűm!

Amikor kiemeltem az egész étterem tapsolt és ujjongott.

Hívtam Virágot, hogy nem kell a szemüveg, egy törölközőt hozzon. De mire visszaért már szerencsére a pincérek is hoztak.

Hát így telt az évfordulónk. Ha filmben látom azt mondom neem ez sok, ilyen nincs" - írta posztjában a színész.