2025-ben 6,9 millió kereskedelmi járatot regisztráltak az Európai Unióban, ami 3,8%-os növekedést jelent a 2024-es 6,7 millióhoz képest. A forgalom 2021 óta folyamatosan emelkedik, és 2025-re már megközelítette a 2019-ben mért, 7,0 milliós járvány előtti szintet.

Magyarországon ennél gyorsabb volt a bővülés: az Eurostat adatai szerint tavaly 136 300 kereskedelmi járatot regisztráltak, 8,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A magyar növekedési ütem érdemben meghaladta az uniós átlagot, de a volumen továbbra is jóval kisebb a nagy nyugat-európai légiközlekedési csomópontokéhoz képest.

Ezért a magyar adat elsősorban dinamikában, nem pedig abszolút súlyban figyelemre méltó.

A havi adatok erős szezonalitást mutatnak: az EU-ban és Magyarországon is a nyári hónapokban volt a legmagasabb a forgalom, ami részben a turisztikai kereslet és a charterforgalom szezonális erősödésével függ össze.

A havi számok szinte teljesen azonos mintát rajzolnak az EU-ban és Magyarországon.

A nem menetrend szerinti kereskedelmi járatok – vagyis a charter- és egyéb különjáratok – 2025-ben az összes uniós repülés 8,5%-át adták. Arányuk a nyári hónapokban emelkedett a legmagasabbra: júniusban 648 707 járat 11,2%-a, júliusban 690 855 járat 12,3%-a, augusztusban pedig 693 046 járat 11,4%-a tartozott ebbe a kategóriába.

Az Eurostat 2019-től elérhető idősorában a legmagasabb január-júliusi forgalmat a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren idén láthattuk: az első hét hónapban 78 559 kereskedelmi járatot regisztráltak.

Az amszterdami Schiphol vezeti a repülőterek mezőnyét

A legtöbb kereskedelmi járatot (menetrend szerinti és nem menetrend szerinti járatok együttvéve) a hollandiai Amsterdam Schiphol repülőtéren bonyolították le 2025-ben, összesen 488 ezer járattal. A rangsorban a franciaországi Paris-Charles de Gaulle (476 ezer) és a németországi Frankfurt/Main (457 ezer) következik.

Összehasonlításként a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér adatait is feltüntettük a grafikonon. A magyar fővárosi repülőtér a kereskedelmi járatok száma alapján tavaly a 26. helyen állt az uniós repülőterek között, 2026 első hét hónapjában pedig a 25. helyre került. Korábban a 30. hely körül ténfergett, bár 2021-ben 36., 2022-ben 28. volt. 

 

A tíz legnagyobb kereskedelmi forgalmat lebonyolító uniós repülőtér közül a nem menetrend szerinti járatok aránya a görögországi Athina/Eleftherios Venizelos (5,2%), a spanyolországi Adolfo Suárez Madrid-Barajas (4,8%), valamint a dániai København/Kastrup (4,1%) repülőtéren alakult a legmagasabban.

Érdemes hozzátenni, hogy ezek az arányok a tíz legnagyobb repülőtéren belül számítanak magasnak; az EU egészére vonatkozó 8,5%-os átlagot a kisebb, szezonális turisztikai repülőterek magasabb charteraránya is emelheti.

Akkor ez most sok vagy kevés?

A 2026 első hét hónapjára vonatkozó adatok érdemi különbségeket mutatnak az európai repülőterek között. Mivel január–július az év 58,3%-át teszi ki, az ennél magasabb arány arra utalhat, hogy az adott repülőtér forgalma idén meghaladhatja a 2025-ös szintet. Az ennél alacsonyabb érték ugyanakkor nem jelent automatikus visszaesést, mivel a légi közlekedés erősen szezonális, és az augusztusi csúcsforgalom még nem szerepel az adatokban.

A vizsgált nagy repülőterek közül

Koppenhága, Madrid, Dublin és Barcelona áll a legmagasabb időarányos szinten, míg München, Frankfurt és Amsterdam Schiphol elmarad a naptári aránytól.

Budapest 58,7%-os értéke enyhén meghaladja az időarányos szintet, és közel áll több dél-európai turisztikai központ, például Róma és Athén mutatójához. Ez alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma 2026-ban jó eséllyel elérheti vagy meghaladhatja a tavalyi, közel 134 ezres járatszámot, de a teljes éves képhez az augusztus–decemberi adatok lesznek döntőek.

Hogyan számol az Eurostat? Az Eurostat havi statisztikája az Eurocontrol adatain alapul, és az IFR szerint közlekedő menetrend szerinti és nem menetrend szerinti kereskedelmi utas-, teher- és postajáratokat tartalmazza. A nem menetrend szerinti kategóriába a charterjáratok mellett más eseti kereskedelmi repülések is beletartoznak, például a légi taxik vagy sétarepülések. A mutató a járatok számát méri, nem az utasok vagy az áruk mennyiségét, ezért nem vethető össze közvetlenül az utas- és áruforgalmi statisztikákkal.

A Budapest Airport adatszolgáltatásának minősége az előző kormány általi kivásárlást követően érezhetően romlott, a transzparencia és a honlapon fellelhető adatok hozzáférhetősége is csökkent. A tavaszi kormányváltás számos területen hozott már változást, itt még sajnos nem, ezért a legfrissebb utas- és áruforgalmi adatokat még nem tudjuk bemutatni. A legutóbbi jelentésről itt számoltunk be:

Címlapkép forrása: MediaNews Group/Boston Herald via Getty Images