A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) a magyarok többsége legalább nagy vonalakban ismeri, a hivatal élére jelölt Unger Anna Róza személye viszont szinte ismeretlen a közvélemény előtt: a lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést – derül ki az Europion friss kutatásából. Abban ugyanakkor egyértelmű a közvélemény, hogy milyen szakértelmet vár a hivatal vezetőjétől – elsősorban jogi és korrupcióellenes tapasztalatot.

A hivatalt ismerik, a feladatkört kevésbé

A hivatal alapszintű ismertsége magas:

• a lakosság 70 százaléka legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH (12 százalék pontosan ismeri a feladat- és jogköreit,
• további 58 százalék nagyjából a saját elmondása szerint).
• A népesség negyede (25 százalék) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta,
• 5 százalék pedig még azt sem.

Az ismertség mértéke a pártpreferencia mentén erősen tagolt: a Tisza-szavazók 84 százaléka tudja legalább nagyjából, mivel foglalkozik a hivatal, míg a Fidesz-szavazók körében ez 63 százalék, a Mi Hazánk-szavazó körében 61 százalék, a pártnélküliek (pontosabban az áprilisban nem szavazók) körében pedig 55 százalék.

Unger Anna Róza jelölését kevesen tudják megítélni

A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9 százalék ismerte korábban is a nevét; 57 százalék először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34 százalék pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.

Akik állást foglalnak, inkább kritikusak:

• a teljes népességben 16 százalék tartja jó választásnak (ebből 3 százalék nagyon jónak),
• 28 százalék rossznak – a véleményt alkotók körében ez nagyjából egyharmad–kétharmad arányú elutasítás.

A megítélés pártszimpátia-függő:

• a Tisza-szavazók 21 százaléka,
• a Fidesz-szavazók 10 százaléka tartja jó választásnak.

Ezzel együtt elmondható, hogy a jelölés elutasítása átível a pártokon, ugyanis még a Tisza-szavazók körében is többen vannak az elutasítók (27 százalék), mint a támogatók (21 százalék).

Jogi és korrupcióellenes tapasztalatot várnak a vezetőtől

Abban széles az egyetértés, milyen szakmai háttér a legfontosabb a hivatal vezetőjénél. A válaszadók többválasztós kérdéssel (legfeljebb két megjelöléssel) választhattak 6 opció közül.

Jóval hátrébb végzett

• „az állami korrupción alapuló politikai rendszerek ismerete” (27 százalék),
• a „nyomozati vagy kriminológiai tapasztalat” (19 százalék),
• a szervezetépítési képesség (14 százalék)
• és az "autoriter rendszerek lebontásának ismerete” (9 százalék).

A közvélemény tehát elsősorban „jogász–ügyész” profilú vezetőt képzel a hivatal élére, nem elméleti ismeretekkel rendelkező vagy akár szervezetvezetői tapasztalatokat szerzett szakembert.

Megosztott várakozások az első ciklus eredményeiről

Arra az állításra, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében” – mint ahogy erre az újonnan megválasztott vezető azóta elhíresült mondata is utal – a lakosság megosztottan reagál:

• 45 százalék egyetért (türelmet ad a hivatalnak),
• 55 százalék viszont nem – hamarabb várna kézzelfogható eredményeket.

Ennek a kérdésnek a megítélésében nincs igazán törésvonal a politikai táborok között, mind a Tisza, mind a Fidesz, de még a Mi Hazánk szavazói is megosztottak a kérdésben.