GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 4 percnyi olvasás
Kis energiamennyiségről, de sok háztartásról van szó.
A lakossági energiafelhasználásból kis hányadot tesz ki a fával, pellettel vagy szénnel való fűtés, de adott társadalmi rétegekben, térségekben ez kiválthatatlan megoldás. Számukra nagy segítségnek ígérkezik a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra való csökkentése szeptember 15-től - amit az Országgyűlés augusztus 28-án megszavazott - és az, hogy a rászorulók a fűtési idényben kétszer annyi fát igényelhetnek, mint az előző években. Az ezt kimondó jogszabály még nem született meg.
Jelenleg nagyjából 1,3 millió hazai háztartásban használnak tűzifát, kizárólag pedig 618 ezerben a a GKI Research adatai szerint. Ez a magyar háztartások mintegy hatoda. Szénnel a hazai háztartások 2,36 százaléka fűt, ami körülbelül 11,5 ezer háztartás a KSH 2022-es adatai alapján.
A háztartások végső energiafelhasználásában 2023-ban 0,86 százalék jutott a szén- és széntermék-fűtésre a MEKH adatai szerint. ugyanakkor fontos tudni, hogy itt energiafelhasználásról, nem pedig háztartások számáról van szó. Vagyis az energiamérleg oldaláról nézve e számok elenyészők. A lakosság energiafelhasználása a következő módon oszlott meg 2024-ben a MEKH adatai alapján a források között:
Az energiamennyiségre vetített 0,86 százaléknyi szénfelhasználás legfeljebb néhány tízezer tonnát takar. Jellemzően hazai lignitről, kis mennyiségben belföldön termelt, nagyobb mennyiségben külföldről, például Csehországból behozott barnaszénről van szó. 2022-ig orosz barnaszén is érkezett, de ez az import leállt, az importőr vállalat pedig megszűnt az orosz szénre kivetett uniós szankciók miatt.
Látható, hogy a fenti felsorolásból a fa és a pellet hiányzik, viszont szerepelt egy körülbelül egyharmados súlyú megújuló. A megújuló takarja a fát és a biomasszát, azaz a fapelletet és a brikettet. A vidéki háztartások emellett tüzelnek kerti fahulladékkal, szalmával, rossz esetben illegálisan gyűjtött ágakkal, illetve bármi éghetővel.
A hazai energetikai célú biomassza-felhasználás 2025-ben 6,6 millió tonnára emelkedett, ami 10,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest az AKI jelentése szerint. A bővülést elsősorban a faalapú tüzelőanyagok iránti kereslet erősödése okozta: a faapríték felhasználása 23 százalékkal nőtt, a tűzifáé pedig több mint a duplájára emelkedett.
A biomassza-felhasználás csaknem fele a Közép- és Dél-Dunántúlra koncentrálódott, ami jól mutatja, hogy a nagyobb energetikai hasznosító kapacitások továbbra is ezekben a régiókban működnek. A növekedés egyébként már 2024-ben is hatalmas arányokat öltött: 6,37 millió tonna biomasszát használtak fel energetikai célra Magyarországon, ami 79,4 százalékkal több az azt megelőző événél.
„A fatüzelés leginkább az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző, azonban számos előnye miatt a társadalom minden szegmensében elterjedt fűtési mód. 2022 nyarán ez hatványozottan megmutatkozott, amikor hirtelen, a lakossági gázárak növekedésének hírére, egyszerre családok tízezrei akarták biztosítani a télre elegendő tűzifát, ugrásszerű kereslet-növekedést és áremelkedést eredményezve.
Ebben a helyzetben a legkitettebbek az eddig is energiaszegénységben élő, csak szilárd tüzelőt használó háztartások, akik számára így még elérhetetlenebbé vált a megfizethető fűtés. Ezen felül, várhatóan, a szilárd tüzeléssel járó légszennyezés is lényegesen meg fog ugrani, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelent a társadalom egészének" – olvasható a Habitat for Humanity jelentésében.
A szervezet rámutat arra is, hogy miután 2022-ben felső korlátot kapott a hatósági áron még vételezhető áram és gáz mennyisége a lakosság számára – főként a megtakarításokkal rendelkező – háztartások ismét tömegesen fordultak (vissza) a fatüzeléshez. Azonban a tűzifa ára – amelyre azelőtt sem terjedt ki a rezsicsökkentés – már az elmúlt években is fokozottan nőtt. A Habitat 2022-ben készül lakhatási jelentése javaslatokat is megfogalmazott a helyzet javítására, amelyek remélhetőleg a mostani kormány figyelmét is felkeltik. Eszerint:
Meg kell reformálni a szociális tüzelőanyag-programot, részben a rászorultság nagyobb arányú figyelembe vételével. Ki kell továbbá terjeszteni a támogatásokat, ez a fentiek szerint részben terítéken is van. Szabályozni kell a kiosztott fa minőségét, például a nedvességtartalme nem lehetne nagyobb 25 százaléknál. A keretből a tüzelő szállítását is támogatni kellene.
Állami támogatásokkal, program keretében kell ösztönözni az épület- és fűtéskorszerűsítést. Vissza nem térítendő támogatásokról, kedvezményes hitelekről és egyéb újszerű támogatási eszközökről, (energiaközösségek, ESCO finanszírozás, egyablakos ügyintézés) lehet szó. A megtakarítás nélküli háztartásoknak programot kell indítani aaz elavult szilárd tüzelésű berendezések cseréjére.
Növelni kell a rászorulók lakhatási támogatását. Meg kell erősíteni a helyi szociális ellátórendszereket és növelni az önkormányzatok ezirányú forrásait. Szükség lenne újra a normatív lakhatási támogatásra.
A kiosztott tűzifa nedvességtartalmára a WWF is kitér. Mint írja, jelentősen csökkenthető a tűzifa-felhasználás és a javítható a levegő minőséga, ha a tűzifa-értékesítők kizárólag száraz fát árusíthatnának. Erre a WWF Magyarország kidolgozott egy részletes javaslatot is. „Ha nedves fával tüzelünk, a szálló por és más légszennyező anyagok kibocsátása legalább háromszor nagyobb, mintha ugyanolyan körülmények között megfelelően szárított fát használnánk. Ráadásul 1 kilogramm nedves fa fűtőértéke körülbelül fele annyi, mint ugyanennyi jól szárított fának, vagyis az adott hőmérséklet fenntartásához szükséges tűzifa mennyisége akár a duplája is lehet. Ez összességében nem csak magas károsanyag-kibocsátást jelent, de plusz anyagi terhet is ró a tűzifás háztartásokra, az erdeinkben pedig a felesleges fakitermelésen keresztül indokolatlan környezetterhelést, élőhelypusztítást eredményez” – idézi a szervezet közleménye Bódis Pált, a WWF Magyarország erdővédelmi szakértőjét.
Ahhoz, hogy a fa megfelelően kiszáradjon, nagyjából két évre van szükség.
Az erdészetek és tüzépek döntő többsége azonban nem tárolja egy szezonon túl a tűzifát, főleg nem nagy kereslet esetén. Ezért a háztartásoknak kellene ennyivel előbb megvásárolniuk és megfelelő körülmények között tárolniuk a tűzifát.
A WWF Magyarország 800 háztartást érintő kérdőíves felmérése szerint a háztartások körülbelül 40 százaléka hat hónapnál kevesebb ideig szárítja otthon a fát, 10 százalékuk pedig kizárólag a fűtési szezon alatt vásárol. Eszerint a tűzifát felhasználó háztartásoknak minimum a fele, vagyis több mint fél millió háztartás nedves fát használ. Ugyanakkor a tűzifát használó háztartásoknak körülbelül a fele a jövedelmi kategóriák legalacsonyabb 40 százalékában helyezkedik el. Irreális elvárni tőlük, hogy két évre előre kiadják fára akár több hónapnyi bevételüket.
Ezen a WWF Magyarország szerint egy központi szabályozással lehetővé kellene tenni, hogy az év bármely szakaszában, akár a fűtési időszak végén is mindenkinek vásárolhasson száraz fát. Angliában például bizonyos mennyiség alatt nem árusítható 20 százalékos nedvességtartalon feletti tűzifa.
Napi