A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a jövőben a csapadékot ott kell megtartani, ahol leesik – a tájban, a felszínen és a talajban –, hogy az az aszályos időszakokban is hasznosítható legyen. Ez a megközelítés szakít az elmúlt másfél évtized gyakorlatával, és az állami szintű vízgazdálkodást is a fenntartható, természetalapú megoldások irányába tereli - írja a Facebookon Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.

Budapesten már évek óta ezen elvek mentén zajlanak a fejlesztések a 2021-ben elfogadott Radó Dezső-terv keretében, amely 59 zöldfelületi, természetvédelmi és vízmegtartási projektet foglal magában, mintegy 130–150 milliárd forintos tervezett keretösszeggel.

A főváros célja a "szivacsváros" koncepció megvalósítása,

amelynek lényege, hogy a hirtelen lezúduló esővizet nem a csatornahálózatba vezetik, hanem helyben tartják esőkertekkel, fákkal, élő talajjal és vízáteresztő burkolatokkal. Budapestre évente csaknem 280 millió köbméter csapadék hullik, amelynek jelentős részét meg lehetne így őrizni a szárazabb időszakokra.

A válság egyértelművé tette, hogy a városi zöldfelület nem esztétikai többlet és nem kényelmi kiadás, hanem vízzel működő közegészségügyi és városüzemeltetési infrastruktúra

– mutatott rá a főpolgármester.

Ez a megközelítés már több fővárosi helyszínen is megjelent a gyakorlatban, például a Vérmező és Pünkösdfürdő esőkertjeiben, a Gellért-hegyen, a Blaha Lujza téren vagy az id. Antall József rakpart gyökércellás fásításánál. A tervek szerint a jövőben a szivacsváros-szemlélet nem egyedi innovációként, hanem minden fővárosi közterületi és útberuházás kötelező tervezési alapelveként jelenik majd meg. Az állami szabályozás változásával pedig megnyílik a lehetőség az együttműködésre, hogy a klímaváltozás okozta aszályok ellenére is megőrizhető legyen a városi környezet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.