A titkolózás korszakának lezárásaként szeptembertől nyilvánossá válnak a kórházi fertőzések adatai. A cél nem csupán a nyers számok közzététele, hanem azok érthetővé tétele és a mérési módszertan egységesítése, hogy az intézmények valós teljesítménye összehasonlíthatóvá váljon. Hosszabb távon ez lehetővé teheti, hogy a betegek az eredményességi mutatók alapján válasszanak kórházat. A nyitottság jegyében a kórházakba már a fenntartó vagy a minisztérium külön engedélye nélkül is bemehet a sajtó, az indokolatlan arcfelismerő kamerákat pedig leszerelik vagy letakarják.

Mindez azt mutatja, hogy a politikai kockázatok ellenére a tárca szerint sokkal fontosabb, hogy a valóság láthatóvá váljon.

Az év végére elkészülő országos leltár pontos képet ad majd a rendszer állapotáról - hangsúlyozta Svéd Tamás államtitkár. Számos kórházépület elavult, nyáron hűthetetlen, télen kifűthetetlen, ami a klímaváltozás miatt egyre kritikusabb problémát jelent. Mivel ezeknek az intézményeknek a felújítása vagy kiváltása több kormányzati ciklust is igénybe vehet, az államtitkár szerint elkerülhetetlen az ellátórendszer átalakítása. Bár az alapellátás és a járóbeteg-ellátás megerősödik, a fekvőbeteg-ellátás centralizálódik - mondta ki a reform alapelvét a szakértő. Ahol nincs elegendő szakember, megfelelő infrastruktúra és betegszám, ott a betegbiztonság érdekében az osztályokat vagy intézményeket be kell zárni, illetve más funkciót kell számukra találni.

A várólisták csökkentése érdekében a kormány asztalán fekszik egy új koncepció.

A konkrét vállalás az, hogy 2027 végére a műtéti várakozási idő ne haladja meg a hat hónapot, a járóbeteg-ellátásban pedig ennél is gyorsabb bejutást biztosítanának.

Ehhez egy-két hónapon belül egy betegkövető rendszert is elindítanak. A pluszfeladatok elvégzéséhez elengedhetetlen a szakdolgozók béremelése, amelynek ütemezése és összege várhatóan még idén kiderül - jelentette ki Svéd Tamás. Az ágazat számára ígért évi 500 milliárd forintos többletforrás megérkezése létfontosságú, enélkül a tervek megvalósíthatatlanok. A kórházi adósságok újabb konszolidációja idén is várható, de a végső cél egy megemelt, értékalapú finanszírozásra való átállás.

Az alapellátásban szintén jelentős reformok várhatók:

a háziorvosok és a mellettük dolgozó szakdolgozók több kompetenciát, valamint a helyben elvégezhető vizsgálatokhoz szükséges eszközöket és finanszírozást kapnak.

Az Országos Mentőszolgálatnál is szemléletváltás történt, hiszen a kiérkezési időt immár a hívás beérkezésétől mérik, a cél pedig a 15 percen belüli országos kiérkezés biztosítása. Mindemellett a tárca egy olyan országos betegbiztonsági rendszer kialakításán is dolgozik, ahol az egészségügyi dolgozók retorzió nélkül jelezhetik a hibákat vagy az abúzusokat.

Svéd Tamás azt is elmondta, hogy a szakmai és etikai kérdések rendezése is prioritást élvez. Megindult a társadalmi egyeztetés az életkezdeti és életvégi döntésekről – utóbbi keretében az élő végrendelet bevezetése és a méltóságteljes elmúlás támogatása a cél. Szintén határozott ígéret a Magyar Orvosi Kamara jogainak visszaállítása, amire a tervek szerint legkésőbb 2027. január 1-jéig sor kerül.

A minisztérium vezetése tisztában van azzal, hogy egy átlátható, betegközpontú és tisztességesen működő egészségügy felépítése 15-20 éves folyamat, így a jelenlegi ciklus legfontosabb feladata a rendszer összeomlásának megállítása és a stabil alapok megteremtése

- zárta az interjút az államtitkár.

Private Health Forum 2026

Új lehetőségek a magyar egészségügy előtt - De mégis mihez kezd ezzel a magánegészségügyi szektor? Jubileumi konferenciánkon kiderül.

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.