GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 3 percnyi olvasás
A döntéssel kapcsolatban inkább kiváró a közvélemény, Unger Anna elhíresült mondata pedig megosztó.
Az Europion friss felmérésének eredményei szerint az NVVH mint intézmény alapvető ismertsége viszonylag magas. A megkérdezettek 70 százaléka állítása szerint legalább nagy vonalakban tisztában van azzal, hogy mivel foglalkozik az NVVH. Ezen belül 12 százalék pontosan ismeri a hivatal feladatait és jogköreit, további 58 százalék pedig nagyjából tudja, mi az intézmény dolga. A lakosság 25 százaléka ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, 5 százalék pedig még az NVVH-ról sem hallott. Ennél is érdekesebb adatokat látni Unger Anna személyével kapcsolatban.
Az intézmény ismertsége jelentős politikai különbségeket mutat:
Azok között, akik áprilisban nem szavaztak, 55 százalék mondta ugyanezt.
Az NVVH vezetésére jelölt Unger Anna Róza ismertsége ennél jóval alacsonyabb.
A felmérés szerint mindössze 9 százalék ismerte már korábban is a nevét.
További 57 százalék a mostani jelölés kapcsán hallott róla először, míg 34 százalék még a jelöléssel összefüggésben sem találkozott a nevével.
Ennek megfelelően a lakosság 57 százaléka nem érzi magát elég tájékozottnak ahhoz, hogy érdemben megítélje Unger Anna jelölését.
A véleményt már kialakítók körében azonban határozottan negatívabb a kép.
A teljes népesség 16 százaléka tartja jó választásnak Unger Annát az NVVH élére, közülük 3 százalék szerint kifejezetten jó döntésről van szó. Ezzel szemben 28 százalék rossz választásnak tartja a jelölést.
Vagyis miközben a teljes lakosságban többen vannak azok, akik még nem tudják megítélni a jelölést, a már állást foglalók között körülbelül kétharmad az elutasítók aránya.
A politikai táborok között vannak különbségek, de az elutasítás nem kizárólag egyetlen párt szavazóira jellemző.
A Tisza-szavazók 21 százaléka tartja jó választásnak Unger Anna jelölését, 27 százalékuk viszont rossznak. Vagyis még a Tisza táborában is többen utasítják el a jelölést, mint ahányan támogatják.
A Fidesz-szavazók körében 10 százalék tartja jó választásnak a jelöltet.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok milyen szakmai hátteret tartanak fontosnak egy ilyen hivatal vezetőjénél.
A válaszadók legfeljebb két lehetőséget jelölhettek meg hat opció közül. A legfontosabb elvárás egyértelműen a jogi végzettség és jogalkalmazási tapasztalat, amelyet a megkérdezettek 58 százaléka választott. Ezt a korrupcióellenes gyakorlat követi 48 százalékkal.
Jóval kevesebben tartják elsődlegesnek az állami korrupción alapuló politikai rendszerek ismeretét (27 százalék), a nyomozati vagy kriminológiai tapasztalatot (19 százalék), a szervezetépítési képességet (14 százalék), illetve az autoriter rendszerek lebontásának ismeretét (9 százalék).
A kutatás alapján tehát a közvélemény elsősorban jogi és korrupcióellenes szakértelmet vár az NVVH vezetőjétől.
A hivatal első éveinek teljesítményével kapcsolatban szintén megosztott a közvélemény.
A megkérdezettek 45 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy „nem reális látványos eredményt várni a hivatal első hat évében”. Ezzel szemben 55 százalék szerint már ennél hamarabb is kézzelfogható eredményeknek kellene megjelenniük.
A kérdésben nincs jelentős politikai törésvonal: a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói között egyaránt megoszlanak a vélemények.
Az Europion kutatásának legfontosabb tanulsága, hogy az NVVH már viszonylag ismert intézmény, vezetőjének jelöltje azonban egyelőre nem az. Ez magyarázza, hogy a magyarok többsége még nem tudott állást foglalni Unger Anna Róza alkalmasságáról.
A már kialakított vélemények azonban inkább elutasítóak.
A jelölést rossznak tartók aránya a teljes népességben is magasabb a támogatókénál, a kérdésben állást foglalók között pedig az elutasítók vannak egyértelmű többségben.
Mindez azt jelzi, hogy
Unger Anna Róza egyelőre nem tudott széles körű társadalmi támogatottságot felmutatni az NVVH élére történő megválasztásával, miközben a közvélemény világosan megfogalmazza azt is, milyen szakmai hátteret várna a hivatal vezetőjétől: elsősorban jogi és korrupcióellenes tapasztalatot.
Az Europion 1700 embert kérdezett meg mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 28-án. Az online panelek nyers adataiban jelentkező torzulásokat – többek között egyes demográfiai csoportok és a digitálisan kevésbé aktív állampolgárok alulreprezentációját – MrP-módszerrel, azaz multilevel regresszióval és posztstratifikációval korrigálták. A becslések hibahatárát bootstrap-módszerrel tesztelték, ez alapján az egyes becsült arányok maximális eltérése a valós teljes népességbeli értéktől legfeljebb 3,6 százalékpont.
Napi