Az Országgyűlés csütörtökön elkezdte az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A törvénytervezetet egyhetes társadalmi egyeztetés után, augusztus 17-én terjesztette be Görög Márta igazságügyi miniszter. A salátatörvény javarészt uniós jogharmonizációs és alkotmányossági kötelezettségeket teljesít.

Az új szabályozás hatályon kívül helyezi a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító jogszabályi rendelkezéseket, amelyet eredetileg az Orbán-kormány vezetett be 2026. január 1-jétől. Az online nyilvánosság megteremtésének eredeti jogalkotói célja a társadalmi kontroll kiteljesítése, a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatása volt. „E célok önmagukban azonban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére aránytalan kockázatot telepít” – olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

Tárgyalásból színház

Az Orbán-kormány a tavaly ősszel benyújtott igazságügyi reformcsomagjában szabályozta a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát. A jogalkotói lépést az eljárások átláthatóságával és a törvényesség társadalmi ellenőrzésével indokolták.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) április 11-én észrevételeket tett a készülő törvénytervezethez. Az OBT nem köntörfalazott: elhibázottnak tartotta a bírósági tárgyalás – mind a polgári peres eljárásban, mind a büntetőeljárásban – online nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket.

A 15 fős bírói testület fontosnak nevezte, hogy a társadalom az eljárásról, annak eredményéről tájékoztatást kapjon, de ez semmilyen módon nem zavarhatja meg a bíróság munkáját. Az OBT szerint egyensúlyt kell teremteni a tisztességes eljárás érdekében úgy, ahogy ez Európában történik, a nyilvánosság bizonyos eszközeinek tárgyalótermi korlátozásával.

Az online nyilvánosság mellett elveszik a tárgyalás méltósága, a hallgatóság feletti közvetlen bírói kontroll, a tárgyalás az online résztvevők számára egy élőben közvetített »színházi előadássá« válik, amelyben a tárgyalteremben munkájukat végző bírák, igazságügyi alkalmazottak, ügyvédek, és nem utolsó sorban a jogkereső felek, a tanúk, a szakértők »színházi szereplőkké« válnak

– állította a Pecsenye Csaba elnök által aláírt dokumentum. Az OBT a bírósági tárgyalás online nyilvánosságának bevezetését a büntetőeljárásban is károsnak és a büntetőeljárás céljaival ellentétesnek minősítette. Az OBT szerint a szabályozás kifejezetten a büntetőeljárás időszerűsége ellen hat, továbbá súlyosan veszélyezteti a bizonyítás sikerét és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás eredményességét, amely követelményekhez fűződő társadalmi érdeket nem írhatja felül a tárgyalás nyilvánosságának elve.

A törvény részvételi limitet állapított meg: egy tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első száz eredményesen regisztráló nagykorú személy vehet részt. A részvételnek pedig feltétele volt az arra szolgáló elektronikus felületen történő regisztráció, amely e-Azonosításhoz kötött. A jelentkezőnek a regisztráció során kifejezett nyilatkozatával el kellett fogadnia a részvétel szabályait, és nyilatkoznia arról, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót megismerte.

Az OBT álláspontja szerint a szabályozás az előzetes regisztrációnál nem számolt a visszaélés azon igen egyszerű módjával, hogy a regisztrált online hallgatóval együtt szinte korlátlan számú nem regisztrált, ily módon ismeretlen személyazonosságú személy (akár a büntetőeljárásban még ki nem hallgatott terhelt vagy tanú) is részt vehet a tárgyaláson, súlyosan veszélyeztetve ezáltal a bizonyítás és a büntetőeljárás sikerét.

Technológiai hiányosságok

Ezzel együtt a 2025. évi XLIX. törvény 2026. január 1-jétől lehetővé tette, hogy a nyilvánosság online felületen keresztül is részt vegyen a tárgyalásokon. A részletes technikai és eljárási szabályokat pedig a 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet tartalmazza.

Az új rendszer bevezetése ugyanakkor nem azt jelentette, hogy az év elejétől minden tárgyalás automatikusan online nézhetővé vált, hiszen a közvetítéshez az adott bíróságon rendelkezésre kell állnia a szükséges technikai feltételeknek, és a nyilvánosság kizárásának általános szabályai az online nyilvánosságra is érvényesek. A törvény indokolása szerint az induláskor ezért csak a megfelelő technikával felszerelt tárgyalótermekben valósulhat meg.

Tóth Judit és Márki Dávid A bírósági perek online nyilvánosságának lehetséges hatásairól című tanulmányukban úgy fogalmaztak, hogy a digitalizációs törekvések már évekkel ezelőtt elkezdődtek, és a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben alkalmazott eljárási szabályok is rámutattak a technológiai hiányosságokra. A Via Video Projekt17 keretében, 202 bírósági helyszínen alakítottak ki távmeghallgatási végpontokat, amelyek már garantálni tudták az eljárásban résztvevő személyek biztonságát, azonban az országos lefedettséghez és a nagy létszámú online jelenléttel megvalósuló nyilvánosság biztonságos garantálásához korántsem voltak elegendőek.

Teljes eltörlés vagy javítás

Mindenesetre a Tisza-kormány a teljes szabályozás eltörlése mellett döntött, mert szerinte a rendszer aránytalan kockázatot jelenthet:

• a bizonyítás zavartalanságára;

• a személyes adatok védelmére;

• az eljárások időszerűségére;

• és a bíróságok működésére.

Például egy tárgyaláson elhangozhatnak olyan személyes adatok, amelyek ugyan a nyilvános tárgyalás részei, de online sokkal könnyebben rögzíthetők, másolhatók és terjeszthetők. A „100 ember ül a tárgyalóteremben” és a „100 ember bárhonnan hallgathatja interneten” adatvédelmi szempontból nem ugyanaz a kockázati szint.

Ugyanakkor az online nyilvánosság teljes eltörlése megszüntet egy olyan hozzáférési csatornát, amely növelte a bírósági működés külső ellenőrizhetőségét. Persze védhető álláspont, hogy egy frissen bevezetett rendszer esetében, ha a gyakorlati tapasztalatok szerint az adatvédelmi és bizonyítási kockázatok nagyobbak a vártnál, annak visszavonása indokolt. Az ellenzék szerint azonban a Tisza-kormány kísérletet sem tett arra, hogy a megszüntetés helyett a problémás részek javítására törekedett volna. Különösen közérdekű ügyekben lenne fontos, hogy ne csak az ügyben részt vevő felek és néhány újságíró tudja figyelemmel kísérni a tárgyalást. A nagyobb hozzáférés növeli ugyanis annak esélyét, hogy egy vitatható eljárási mozzanat, bírói döntés vagy bizonyítási helyzet több ember figyelmét felkeltse.

(Borítókép: A tévé képernyőjén Juan Luis Pia spanyol bíró  a La Coruna-i bíróságon 2013. november 13-án. Fotó: MIGUEL RIOPA / AFP)