GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 29. 4 percnyi olvasás
Ukrajna egyik utolsó fontos bevételi forrása is veszélybe került.
Az ukrán acélipar jelentős részének kiesése tovább súlyosbíthatja Ukrajna gazdasági helyzetét – írja a RIA Novosztyi. Az orosz hírügynökség szerint a Zaporizsztal és az ArcelorMittal Krivij Rih működésének leállása az ukrán acéltermelés 72 százalékát érinti. A bányászati és kohászati csoport, a Metinvest szerint a Zaporizsztalban példátlan károk keletkeztek: az energetikai létesítmények és a kohászati berendezések is megsérültek. Ha a helyzetet nem sikerül gyorsan rendezni, az év végéig akár kétmillió tonnával is csökkenhet az ukrán acéltermelés.
A lap elemzésében arról ír, hogy a két üzem olyan acéltermékeket gyártott, amelyekre az építőiparnak, az infrastruktúra helyreállításának és a hadiiparnak is szüksége van. A kieső mennyiséget ezért külföldről kellene pótolni, ami jelentősen megdrágítaná a beszerzéseket.
A gyárak újraindítása azonban nem egyszerűen a megrongálódott berendezések kijavítását jelenti. Az alapanyag-ellátástól a termelésen át a késztermékek értékesítéséig az egész ellátási láncot újra kell szervezni.
„A kohászati üzem egy rendkívül összetett technológiai rendszer, amelyet több hónapos leállás után nem lehet egyszerűen egy gombnyomással újra bekapcsolni” – mondta Dmitrij Matyusenkov, az orosz Digoria elemzőműhely tagja.
A termelés visszaesése az exportbevételekre is komoly hatással lehet.
A kohászat korábban az ukrán exportbevételek mintegy 15 százalékát biztosította, így a kiesés a hrivnya árfolyamát is nyomás alá helyezheti.
„Maga az iparág alapja sérült.
Egy olyan gazdaság számára, ahol a kohászat hagyományosan a devizabevételek jelentős részét biztosította, ez már nem egyszerűen ágazati probléma, hanem az egész ország fizetési mérlegét érintő csapás
– mondta Konsztantyin Pozdnyakov, az Orosz Állami Szociális Egyetem rektorának tanácsadója, állami vállalatok igazgatótanácsainak tagja.
A termelés visszaesésével az adóbevételek és a foglalkoztatás is csökkenhet.
A mostani válság egy eleve meggyengült ágazatot ér. Matyusenkov szerint a háború előtt rendelkezésre álló 13 ukrán nagyolvasztóból már korábban is mindössze hét működött.
Musa Magomedov, az ukrán parlament képviselője szerint az ország tavaszra akár teljesen elveszítheti kohászatát.
A politikus a gyárak károsodása mellett további problémákra is felhívta a figyelmet.
Az odesszai kikötők blokádja miatt leállt a Déli Bányászati és Feldolgozó Kombinát kitermelése, miközben más krivij rihi bányászati vállalatok termelésük mintegy harmadát is elveszíthetik.
Közben a szállítási költségek is jelentősen emelkedtek:
További problémát jelentenek az uniós kvóták is, amelyek az új szabályozás szerint 60 százalékkal alacsonyabbak lettek.
A kvótán felül több acéltermék esetében 50 százalékos vámot kell fizetni – tette hozzá Matyusenkov.
Az intézkedés az Európai Unió szempontjából érthető, hiszen Brüsszel a saját acéliparát próbálja védeni. Ukrajna számára ugyanakkor különösen fájdalmas, mivel Európa az ukrán acél legfontosabb piaca.
A háború éveiben az ukrán acélipar exportfüggősége az európai piactól jelentősen nőtt. Az ukrán GMK Center adatai szerint 2021-ben az ukrán acélexport 32 százaléka irányult Európába, 2025-re azonban ez az arány megközelítette a 80 százalékot.
Az Európai Unió új kereskedelmi korlátozásai 1,2 milliárd dollár exportbevételbe és a GDP 0,6 százalékába kerülnek Kijevnek. És ebben még nincs benne a katonai csapások közvetlen kára, a logisztika drágulása és az üzemek leállása
– hangsúlyozta Matyusenkov.
Orosz rakétacsapás érte az ArcelorMittal Krivij Rih ukrajnai acél- és bányászati üzemét, a támadásban ketten meghaltak, 13-an pedig megsérültek. A károk miatt részlegesen le kellett állítani a termelést. Az üzemben 2025-ben 1,7 millió tonna acél volt a termelés. Kijevben közben egy régi könyvpiac több pavilonsora is teljesen kiégett – számoltunk be arról augusztus közepén.
A kieső ukrán mennyiségek ugyanakkor várhatóan nem okoznak globális acélhiányt. Az elemzők szerint más termelők képesek lehetnek pótolni a kieső exportot.
A leginkább az ukrán acél hagyományos vásárlói – Lengyelország, Olaszország, Bulgária, Románia és Szlovákia – kerülhetnek nehezebb helyzetbe.
Nekik alternatív beszállítókat kell találniuk, ami növelheti a logisztikai költségeket és egyes acéltermékek árát.
Ukrajna számára azonban ennél jóval súlyosabbak lehetnek a következmények.
„A kohászat nemcsak gyárakat jelent. Ide tartoznak a bányavállalatok, az energetika, a vasút, a kikötők, a javítócégek, a gépgyártás, több ezer munkahely és az adóbevételek. Egyetlen láncszem leállása a többi működését is gyengíti” – mutatott rá a szakértő.
Különösen komoly kockázatot jelenthet, hogy a kohászati válság az agrárexport problémáival egyszerre jelentkezik. Ez kettős nyomást helyezhet az ország külkereskedelmi mérlegére: miközben csökkennek a devizabevételek, továbbra is szükség van gépek, üzemanyag, acél és más termékek importjára.
A RIA Novosztyi által idézett szakértő szerint az Ukrajnát támogató országok lehetőségei is korlátozottak. Az EU legfeljebb közvetett intézkedésekkel – például kereskedelmi kedvezményekkel vagy az ukrán acélszállításokra vonatkozó korlátozások enyhítésével – segíthet.
Közvetlen beruházásokra azonban kevés esélyt lát Pozdnyakov.
A közvetlen beruházások rendkívül valószínűtlenek: senki sem fog tőkét kockáztatni olyan létesítményekben, amelyek holnap ismét a támadások célkeresztjébe kerülhetnek
– vélekedett.
Az orosz lap cikke szerint Ukrajna gazdaságának jelentős része már kiesett a termelésből. A megmaradt mezőgazdasági, élelmiszeripari, bányászati és vegyipari kapacitások folyamatos katonai kockázat mellett működnek, miközben erősen függnek a külföldi finanszírozástól és a nemzetközi piacokhoz való hozzáféréstől.
A közlekedési útvonalak és az energiatermelő kapacitások elvesztése pedig tovább szűkítheti Kijev mozgásterét. A cikk következtetése szerint így az ukrán gazdaság számára a következő tél finanszírozása és az alapvető importigények biztosítása is egyre nagyobb kihívást jelenthet, miközben tavaszra akár a még működő gazdasági teljesítmény is visszeshet.
Napi