Hogyan lehet néhány egyszerű mondatból történelminek is nevezhető fordulat? – vetette fel friss bejegyzésében Karácsony Gergely, hozzátéve, íme a mondatok:

„A csapadékot akkor kell megtartanunk, amikor leesik, és hasznosíthatóvá kell tenni az aszályos időszakokban. Ehhez a vizet a tájban, a felszínen, a talajban és a felszín alatt kell megtartanunk.”

A főpolgármester szerin attól van ennek valóban hatalmas jelentősége, hogy ezek a mondatok végre nemcsak szakmai anyagokban, hozzáértő emberek publikációiban szerepelnek, hanem a Magyar Közlönyben.

Mint a politikus fogalmaz, „kicsit el van ugyan bújtatva a szövegtengerben, de annyi baj legyen, hiszen 16 év állami tagadása, félrenézése, helyenként nettó ostobasága után végre kormányhatározat született a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervről”.

És ezt túlzás nélkül lehet történelmi szemléletváltásnak, nagyon komoly fordulatnak tekinteni.

„Budapest nyomában immár az állam is a természetalapú megoldások és a természetes vízmegtartási módszerek mellett érvel. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak elengedhetetlen lépése ez. Hiszen a válság egyértelművé tette, hogy a városi zöldfelület nem esztétikai többlet és nem kényelmi kiadás, hanem vízzel működő közegészségügyi és városüzemeltetési infrastruktúra. Budapesten a 2021-ben elfogadott Radó Dezső Terv keretében 59 projektbe és mintegy 130–150 milliárd forintos indikatív fejlesztési programba rendeztük a parkfejlesztési, természetvédelmi, vízmegtartási és fenntartási feladatokat” – jelezte, hangsúlyozva:

Felidézte, Budapestre évente közel 280 millió köbméter csapadék hullik. Ennek több tízmillió köbméterét helyben tudnánk tartani.

Úgy látja, „a Szivacsváros erről szól: azt jelenti, hogy amikor esik, nem próbáljuk az összes vizet minél gyorsabban eltüntetni a csatornában. Megtartjuk. Esőkertekkel, fákkal, élő talajjal, városi rétekkel. És amikor egy teret vagy utcát burkolunk, ahol csak lehet, olyan burkolatot választunk, amelyen keresztül a víz vissza tud szivárogni a talajba. Ez a szemlélet már megjelent a Vérmező és Pünkösdfürdő esőkertjeiben, a Gellért-hegy vízmegtartó elemeiben, a Mester utca új fahelyeiben, az id. Antall József rakpart gyökércellás fásításában, a Blaha Lujza tér szivacsváros elvek szerinti megépítésében és több belvárosi burkolatbontási projektben, no meg a Városháza park és a Nagykörút, vagy a pesti alsó rakpartok terveiben” – sorolta Budapest első embere.

A következő lépés meglátása szerint az, hogy ezek ne egyedi innovációk, hanem minden fővárosi közterületi, út- és közlekedési beruházás kötelező tervezési alapelvei lehessenek. „Most, hogy a kormány is erre az útra lép, együttműködéssel, partnerséggel elérhető, hogy az ország, a városunk ne változzon minden nyáron aszálysárgává, hanem maradjon zöld. Életzöld, élhető a klímaváltozás korában” – írta posztjában Karácsony Gergely, aki nem sokkal korábban a Népliget ügyében is a kormánnyal való partnerségről beszélt.

Budapest főpolgármestere épp pénteken jelentette be azt is, hogy a Flórián téri felüljáró felújítása befejeződött, így vasárnaptól visszaadják azt a forgalomnak.