Az AI nem fanfárral érkezett, hanem szinte észrevétlenül költözött be a mindennapjainkba. Először csak befejezte a mondatainkat, útvonalat tervezett és képeket rendezett, majd egyszer csak már leveleket fogalmazott, megbeszéléseket összegzett, adatokat elemzett és programkódot írt. Mire igazán felfogtuk a változás súlyát, ott ült velünk a konyhaasztalnál, a szerkesztőségekben, az irodákban és a tárgyalótermekben is. A vállalatok számára így már nem a távoli jövő ígérete, hanem láthatatlan munkatárs: hol gyakornok, hol elemző, hol pedig olyan tükör, amely megmutatja a működés gyenge pontjait. A kérdés többé nem az, hogy betör-e a cégek életébe, hanem az, hogy ki képes időben versenyelőnnyé alakítani, mielőtt használata puszta belépési feltétellé válik.

Amit eddig tudtunk, leértékelődik

A vállalati AI-használat egyik akadálya, hogy sok magyar cég már a digitalizáció korábbi lépcsőit sem járta végig. A felhő és az automatizálás rendezett, mérhető, digitális folyamatokat igényelne, ám ezek számos kkv-nál hiányoznak. A lemaradás pótlása mellett meg kell érteniük azt is, melyik AI-eszköz mire használható – mondta az STRT Holding alapító-tulajdonosa.

„A technológiai áttörések könnyűvé tesznek korábban nehéz feladatokat: a generatív AI például szöveges utasításból elkészítheti egy szoftver jelentős részét. Sikeres céget mégsem lett könnyebb építeni, mert minden versenytárs megkapta ugyanezt az eszközt. Olcsóbb a fejlesztés, kevesebb nyereség marad benne, és megsokszorozódnak a konkurens termékek” – mutatott rá Balogh Petya.

A súlypont ezáltal az értékesítésre, a marketingre és a piacra lépésre kerül. Az ügyfélszerzés nem elsősorban a gazdasági környezet, hanem a mindenki számára elérhető jobb eszközök miatt nehezedett meg. „Ez strukturális kockázat: Magyarország hagyományosan erős volt a programozásban, a mérnöki és kutatói munkában, a salesben és a globális piacra vitelben viszont gyengébb. Ha az előbbi leértékelődik, az utóbbi pedig felértékelődik, rosszabb pályára kerülhet az ország” – hangsúlyozta a befektető.

Mindenki megkapta a szupererőt

Rövid távon már az AI mellőzése is komoly versenyhátrány. Balogh Petya olyan, eredetileg húszfős vállalkozásokat hozott fel példaként, amelyek automatizálás után négy emberrel látják el ugyanazt a feladatot. Az előny azonban átmeneti: a konkurencia felzárkózásával csökken a többletnyereség, ismét a jobb ügyfélkiszolgálás kerül előtérbe, az AI pedig előnyből belépési feltétellé válik.

Mintha egy súlyemelő-világbajnokság előtt mindenki képessé válna háromszor akkora súlyt emelni. A verseny nem lenne könnyebb, csak nagyobb súlyokkal folytatódna. Nem lett több ügyfél, figyelem vagy megszerezhető pénz. Ugyanazt a tortát kell felosztanunk

– mondta. Az egyik oldali könnyebbség máshol követel több teljesítményt.

Az alkotó és végrehajtó szerepből „rendezői” pozícióba kerülünk: az AI elkészíti az első változatot, az ember irányt szab, hibát keres és a minőségért felel. Ez nehezebb, de értékesebb munka, amelynek eredménye nem feltétlenül olcsóbb, hanem jobb. Az AI-tartalom elárasztja a médiát, az emberi figyelem viszont nem nő: ezer középszerű poszt nem ér fel egy kiválóval.

Egy, a Harvard Business Review-ban ismertetett kutatásra hivatkozva hozzátette: az AI-t használók nem dolgoznak kevesebbet, viszont jobb eredményt érnek el, és egyben – elsőre meglepőnek tűnhet, de – jobban elfáradnak. A mechanikus feladatok helyett ellenőrzés és döntés marad. „Ez emelkedő minőségi elvárás védhet meg attól, hogy feleslegessé váljunk” – emelte ki Balogh Petya.

Európa egyelőre csak felhasználó

A jó minőségű AI-használat pénzbe kerül, amely többnyire amerikai és kínai szolgáltatókhoz, nem a magyar munkaerőhöz jut. Balogh Petya szerint ez gazdaságtorzító hatás, a külső szolgáltatóktól való függés pedig a vállalati know-how biztonságát is napirendre emeli. A fejlesztők ugyanakkor még nem feltétlenül termelnek extraprofitot: a hatalmas beruházások miatt sokan veszteségesen, dömpingáron szolgáltatnak.

Az AI szerinte az elektromossághoz hasonló alaptechnológiává válhat. A sokszereplős verseny miatt nem feltétlenül lesz egyetlen monopolnyertes: az áremelő szolgáltató könnyen ügyfeleket veszít. Amikor mérséklődik a befektetői lelkesedés, a felhasználóknak már ki kell fizetniük a tényleges költségeket, hosszabb távon azonban nagy volumenű, de alacsony nyereséghányadú piac alakulhat ki.

Európa ebben a versenyben főként felhasználó. „Az elmúlt három évben évente kevesebb mint százmillió dollár áramlott az összes magyar technológiai vállalkozásba, egyetlen élvonalbeli AI-cég viszont több tízmilliárd dollárt, akár százévnyi teljes magyar kockázati tőkét is bevonhat” – szemléltette Balogh Petya. Egy hazai alapmodell finanszírozása ezért irreális. Lengyelországban és Franciaországban akad élvonalbeli szereplő, Európában összességében azonban kevés.

Az amerikai modell a tőkekoncentrációra és a legjobb kutatók megszerzésére épül, Kínában pedig az államilag támogatott, bárki által használható és továbbfejleszthető nyílt modelleknek jut nagy szerep. Ezek európai infrastruktúrán is futtathatók, így a sok beszerzési forrás erősíti a szuverenitást. Legalább egy komoly uniós szereplőre mégis szükség lenne. Európa akkor kerülne igazán sarokba, ha az amerikai és a kínai hozzáférést egyszerre veszítené el.

Az „AI-matrica” közben elveszíti erejét: mára szinte minden szoftver használ AI-t, ahogyan a gépekben is általánossá vált az elektromosság. Az uniós szabályok szerint ugyanakkor jelölni kell a generált tartalmat, a befektető pedig további, a piacot kiszámíthatóbbá tevő szigorításra számít. Az oktatásban tisztázni kell, mire szabad AI-t használni és mikor kell azt feltüntetni. Ha a diák vele írja a házit, a tanár pedig vele javítja, egyikük sem vesz részt érdemben a tanulásban.

Az adatból kell gazdasági erőt építeni

Stratégiai kérdés, hogy az országok elzárják vagy a vállalkozások előtt ellenőrzötten megnyitják adatvagyonukat; az utóbbi komoly versenyelőnyt hozhat. Balogh Petya az EESZT-t hozta fel példaként, melynek anonimizált adatai orvosi kutatásokat alapozhatnának meg. „Elzárásuk lassíthatja a gyógyszerfejlesztést, és abból kimaradhatnak a magyar lakosság genetikai, táplálkozási sajátosságai. Megnyitásuk azonban épp ellenkezőleg, magyar egészségipari cégeket segíthet, kutatóközpontokat vonzhat ide, és célzottabb terápiákat eredményezhet. A tét tíz- és százmilliárdokban, emberi években és életekben mérhető” – hangsúlyozta a befektető.

Ugyanez vonatkozik az oktatási anyagokra, a magyar nyelvre és kultúrára. Balogh Petya szerint a Netflix már mintegy 300 produkcióban használt AI-t, a jövő kulturális tartalmait pedig egyre inkább ilyen rendszerek alakítják.

Ha a magyar örökséget kizárjuk a tanításukból, kevesebb maradhat meg belőle a digitális térben. Ha megnyitjuk, a modellek jobban beszélhetnek magyarul, és pontosabban ismerhetik történelmünket, szokásainkat. Mindkét útnak van költsége és kockázata; a jobb döntést hozó országok járhatnak sikerrel.

Az állam nem állhat félre: teljesen passzív állam szerinte sehol sem létezik. Magyarországnak ismét kompatibilissé kell válnia a világgal és Európával, megkönnyítve a befektetők érkezését, valamint a cégek hozzáférését az adatokhoz, a digitális felületekhez és az államhoz. „Bár a gyorsuló digitalizációban lemaradtunk, az internet-infrastruktúra, az EESZT, továbbá a Németországénál egyszerűbb cégalapítás és digitális cégnyilvántartás komoly alap. Magyarország az elsők között valósíthatná meg a közös szabályok szerint működő európai társaságokat létrehozó EU-Inc rendszert. Ez befektetőket vonzhatna és segíthetné a visszaintegrálódást” – emelte ki Balogh Petya, aki több befektetőtársával közösen épp annak érdekében hívta életre a Restart Hungary kezdeményezést, hogy egy olyan szakmai platformot építsenek, amely képes összekötni a vállalkozói világot, valamint az innovációs szakmát a döntéshozókkal, és a napi politikai viták helyett kidolgozott szakmai javaslatokat képes tenni Magyarország versenyképességének javítására.

A startupvilágban az elmúlt év és az idei első fél év kivárással telt, azonban élénkülő befektetői érdeklődést lát. Az oktatástechnológia a járvány alatti fellendülés után elvesztette a piac kegyeit, az elmúlt egy-két hónapban viszont több STRT-portfóliócég is nagy befektetési kört zárt. Jó példa erre a Bookr nevű oktatástechnológiai vállalat. A Forbes számolt be arról, hogy a vállalat mintegy 6,1 millió euró összértékű Series A tranzakciót zárt, vagyis ekkora befektetés érkezett. Az STRT korai befektetőként szállt be a startupba. A magyar EdTech (oktatástechnológiai) vállalat olyan mesterséges intelligenciával támogatott tanulási megoldásokat fejleszt, amelyek nem a gyerekek helyett gondolkodnak, hanem segítik őket az önálló véleményalkotásban.

Magyarország lehetősége az alkalmazott AI-ban rejlik, amely kiegyenlítheti a pályát a jobban finanszírozott országok innovátoraival szemben, bár ehhez még hiányoznak alapképességek.

Fociból és olajból aligha élünk meg, az STRT portfóliójában viszont több mint egy tucat orvos- és egészségtechnológiai befektetés keresi az AI gyógyászati felhasználását. A hazai egészségügyi, gyógyszerészeti és tudományos intézetek világszínvonalú eredményeiből életeket mentő, állást teremtő és GDP-t növelő termékek születhetnek. Ha a tudományos áttörésekből adófizető cégek lesznek, az fellendülést hozhat. Tíz év múlva kiderül, tudtunk-e élni ezzel

– mondta Balogh Petya, aki szerint a felelősség a politikáé és a vállalkozóké is.

Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit Budapestet, 2026. szeptember 7–8-án a Városligetben!

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó:  Cecilie_Arcurs / Getty Images Hungary)