Alig láthatóvá keskenyedett az a sáv a Mavir nyilvános grafikonjain, amely a hazai vízenergia-termelést mutatja. Bár ennek az energiafélének nincs nagy szerepe a hazai áramellátásban, egy erősen nettó áramimportőr országnak minden belföldön előállított villamos energia számít. Márpedig a nyári forróság, szárazság idején nagyjából erről is le kellett tenni.

Az ellátásbiztonsággal nincs gond

Az ország második legnagyobb vízerőműve, a 12,9 megawatt (MW) teljesítményű Tiszalöki Vízerőmű már áll. Tulajdonosa az állami MVM csoporthoz tartozó MVM Vízerőmű Kft.. Ez felülgyeli az ország legnagyobb vízerőművét, a 28 megawattos kisköreit is. Az ország mingtegy 61 megawattnyi beépített vízerőmű-kapacitásából 50 megawatt tartozik a csoport megújuló portfóliójába. „A Tisza vízhozama és vízszintje nem elegendő ahhoz, hogy a Tiszalöki Vízerőmű turbináit biztonságosan lehessen működtetni, ezért az erőmű jelenleg nem termel áramot. A leállásnak nincs hatása hazánk ellátásbiztonságára. A Tiszalöki Vízerőmű munkatársai folyamatosan együttműködnek a Vízügyi Igazgatóság szakembereivel, nyomon követik a Tisza vízhozamát, és gondoskodnak majd arról, hogy a megfelelő körülmények elérése után az erőmű ismét üzembe állhasson” – válaszolt a Világgazdaságnak az MVM kommunikációs osztálya.

Az MVM-én kívül megemlítendő a kisebb teljesítményű Ikervári Vízerőmű a Rábán, vagy a Gibárti és Felsődobszai Vízerőmű a Hernádon. Az ikervárit a Szombathelyi Vízerőmű Kft. üzemelteti, a két utóbbit az Alteo. A gibárti felújítására hat éve 1,2 milliárd forintot költött az Alteo.

Magyarország beépített vízenergia-teljesítménye az utóbbi években nagyjából változatlan, a legfrissebb, 2024-es adat az említett 61 MW a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentésében. Ez a 61 megawatt még az összes megújulón belül is csak 0,7 százalékot tett ki. (A prímet a napenergia vitte 87,5 százalékkal.) A megtermelt villamos energia mennyisége alapján kicsit jobban álltak a vízerőművek: az összes zöldáramnak a 2 százalékát adták.

Még gyengébben állt az ország vízerőművekkel 20 éve, de érdemes összevetni az akkori állapotot és terveket a mostaniakkal. 

Igaz, hogy a nap- és a szélerőmű időjárás- és napszakfüggő módon termeli az áramot, de a vízerőművek sem állnak folyamatosan maximálisan rendelkezésre. Esetükben a létesítmény alatti folyó vízhozama a meghatározó. Ez pedig most Európa-szerte alacsony. A földrészen tömegesen álltak le a vízerőművek, ráadásul azok a mesterséges tavak is kiürültek, illetve nehézkessé vált a feltöltésük, amelyek a szivattyús-tározós erőművek egyik egységét képezik. Ez utóbbiak úgy próbálják menteni a menthetőt, hogy a szokásos hajnali órák helyett a kora délutáni csúcsidőszakban (13:00–14:00 között) használták fel az olcsó, felesleges napenergiát a víz visszaszivattyúzására, hogy biztosítani tudják az áramhálózat egyensúlyban tartásához szükséges villamos energiát.

Két hete a Világgazdaság is megírta, hogy a szárazság miatt leállt a csehországi kis vízerőművek több mint 90 százaléka, Franciaországban pedig már az EDF által üzemeltett nagy vízerőművek is kevesebb áramot adnak. Mindazonáltal a folyók kapcsán Franciországban sem az áramtermelés csökkenése, hanem az atomerőművek hűtése a központi kérdés.