GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 29. 8 percnyi olvasás
A Pekingben megrendezett Humanoid Robot Világjátékokon (World Humanoid Robot Games) a Tiangong Ultra nevű robot 8,64 másodperc alatt futotta le a 100 métert, ezzel jócskán megdöntve Usain Bolt 9,58 másodperces világcsúcsát, ezen kívül pedig a 400 méteres síkfutáson is jócskán a hivatalos világrekordon belül teljesítette egy robot a távot. A látványos eredmények mellett azonban a humanoid robotika hiányosságai is jócskán megmutatkoztak Kínában: több robot megbotlott, felgyulladt, vagy képtelen volt lefékezni a célegyenesben. A humanoid robotok piaca rohamosan növekszik, a Morgan Stanley előrejelzése szerint 2050-re akár 5 ezermilliárd dollárosra bővülhet. Kína jelenleg komoly állami támogatással igyekszik dominálni a területet, miközben az Egyesült Államok most kezd csak ébredezni a területen. Szakértők szerint azonban a gépek még messze állnak attól, hogy mérlegeljenek és valódi, autonóm döntések mentén cselekedjenek.
Ha a közelmúltban olvasóinknak is atlétikapályán fejvesztve rohanó humanoid robotok bukkantak fel a közösségimédia-hírfolyamaiban, az nem véletlen.
Kína augusztus 22. és 26. között rendezte meg Pekingben a Humanoid Robot Világjátékokat (World Humanoid Robot Games), ahol a South China Morning Post beszámolója szerint több mint 2000 robot mérte össze tudását 51 versenyszámban.
The 2026 World Humanoid Robot Games have begun. 666 teams from around the world are competing with more than 2,000 humanoid robots https://t.co/8GwBuNnNn1 https://t.co/KMF1kkBiI6 pic.twitter.com/yvbmitsH35 https://t.co/8GwBuNnNn1
— Bloomberg (@business) August 22, 2026
Az eseményre azonban talán a szokásosnál nagyobb (közösségi) médiafigyelem hárult, hiszen a 100, illetve 400 méteres síkfutáson a robotok képesek voltak túlszárnyalni a jelenleg álló hivatalos, ember által futott, világcsúcsokat.
A Tiangong Ultra nevű robot a leggyorsabb kísérlete során
8,64 másodperc alatt teljesítette a százméteres távot, amivel jócskán túlszárnyalta Usain Bolt 2009-es, 9,58 másodperces csúcsát.
Ezzel, az ember számára egyébként jelenleg abszolút irreális, bőven 9 másodpercen belüli időben átlagosan mintegy 42 km/órás sebességet ért el a robot.
8.64 seconds... Another record broken. The 100 m large-size final at the second World Humanoid Robot Games.TianGong (Tien Kung) Ultra took gold in 8.64, successfully defending its title and beating the human world-record time again.TianGong swept gold and silver. https://t.co/3HEhLNBvKv pic.twitter.com/F5s4kcHaxN https://t.co/3HEhLNBvKv
— RoboHub (@XRoboHub) August 26, 2026
A 400 méteres távon emberi léptékkel mérve hasonlóan valószínűtlen időeredmény született a robotoknak fenntartott versenyen. A kínai Global Times tudósítása szerint a Tien Kung Ultra névre keresztelt robot 38,15 másodperces időeredménnyel majdnem 5 másodperccel futott gyorsabbat, mint a hivatalos világcsúcs, amelyet a brazil Wayde van Niekerk tart 2016 óta, 43,03-mal.
A Reuters által megszólaltatott Csong Munhjon, a dél-koreai Cshungnam Nemzeti Egyetem sporttudományi professzora szerint figyelemre méltó technológiai áttörés, hogy egy humanoid robot az egyensúlyát megőrizve képes olyan tempóra, amelyet ember már nem tud elérni.
Ugyanakkor, a médiában nemcsak a sikersztorik kaptak hangsúlyt: arról is sok videó kering az interneten, ahogy egyes robotok megbotlanak vagy éppen felgyulladnak a torna alatt. Általános probléma volt továbbá, hogy a sprintfutást követően a versenyzőknek általában nem sikerült lefékezniük, így egyenesen a célon túl elhelyezett szivacsfalnak ütköztek, amelyet követően gyakran hanyattvágódással fejezték be a versenyszámukat.
Compilation of failures at World Humanoid Robot Games. pic.twitter.com/kJ8DfVB9dt https://t.co/kJ8DfVB9dt
— Rohan Paul (@rohanpaul_ai) August 25, 2026
Az emberi léptékkel irrelis időeredményeket és a robotok bakizásait összevetve tehát igen kettős képet festett a kínai robotika állapotáról a rendezvény.
Fontos leszögezni, hogy a pekingi rendezvény elsősorban inkább tekinthető egy, leginkább a köznyilvánosságnak szóló érdekességnek, mint komoly, szakmai alapokon álló erődemonstrációnak.
A látványos, olykor komikus pillanatok ellenére
a humanoid robotok körüli verseny nagyon is valós, és egyre nagyobb összegek mozognak a területen.
A Morgan Stanley 2024-es előrejelzése szerint a humanoid robotok piaca 2050-re akár 5 ezermilliárd dollárosra is nőhet, miközben addigra több mint egymilliárd ilyen eszköz működhet világszerte. A bank júniusban már idén másodszor emelte meg a kínai humanoidrobot-piacra vonatkozó előrejelzését. Elemzésük szerint Kínában 2026-ban 50 ezer ilyen robotot szállíthatnak le, 2030-ra pedig a kínai piac mérete elérheti a 15 milliárd dollárt. Ez továbbra is előrejelzés, nem kész tény, de jól mutatja, hogy a befektetők egy része már nem pusztán látványos bemutatókat, hanem formálódó iparágat lát a humanoid robotokban.
A lelkesedés mögött az áll, hogy az AI-modellek fejlődésével a robotika is új szakaszba léphet. A Boston Consulting Group áprilisi elemzése szerint az úgynevezett fizikai AI lényege, hogy a robotok idővel ne csak előre beprogramozott mozdulatokat hajtsanak végre, hanem érzékeljék a környezetüket, alkalmazkodjanak hozzá, és képesek legyenek bonyolultabb fizikai feladatokat is elvégezni. A tanácsadócég ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a piaci becslések között óriási a szórás. 2030-ra egyes előrejelzések egymilliónál kevesebb, mások már több mint hatmillió évente legyártott humanoid robottal számolnak.
A Bank of America Institute márciusi elemzése szerint a humanoid robotok terjedését egyszerre gyorsíthatja az AI-modellek fejlődése, valamin a szezorok, akkumulátorok, és egyéb alkatrészek olcsóbbá válása.
A humanoid forma mellett szóló egyik legerősebb érv, hogy a világ jelentős részét emberekre tervezték. Egy két lábon járó, két karral dolgozó gép
elvileg úgy illeszthető be gyárakba, raktárakba, kórházakba vagy akár idősgondozási környezetbe, hogy nem kell az egész infrastruktúrát átalakítani.
A Deloitte 2026-os technológiai trendjelentése is arra hívja fel a figyelmet, hogy a fizikai AI-val működő robotok már nem kizárólag kutatólaborokban vagy hagyományos gyártósorokon jelennek meg, hanem egyre több kísérlet zajlik raktárakban, ellátási láncokban, egészségügyi és ipari környezetben is.
Az ipari felhasználás terén azonban Kína egyértelműen dominálja a piacot. Az International Federation of Robotics legutóbbi jelentése szerint 2024-ben a világszerte újonnan telepített ipari robotok több mint fele, 54 százaléka Kínába került. Ez mintegy 295 ezer új robotot jelentett egyetlen év alatt, miközben az országban működő ipari robotok száma már meghaladta a kétmilliót.
Ahogy arra a berlini MERICS kutatóintézet áprilisi elemzése is rámutat, Peking a robotikát és az úgynevezett „testet öltött mesterséges intelligenciát” (embodied AI) az idén bejelentett ötéves terv egyik fontos technológiai irányaként kezeli.
A kínai állam aktívan támogatja a humanoid robotokra vonatkozó szabványok kialakítását, valamint tesztközpontok és ipari pilotprogramok létrehozását. A kínai ipari minisztérium és az állami vállalatokat felügyelő szervezet külön programot is indított, amelyben tartományokat és nagyvállalatokat ösztönöznek arra, hogy valós ipari környezetben teszteljenek humanoid robotokat és fizikai AI-rendszereket.
Kína erős fókusza a területen már az Egyesült Államokban is borzolja a kedélyeket.
A januári, Las Vegasban megrendezett CES technológiai kiállításon feltűnő volt a kínai humanoid robotok jelenléte.
A bemutatókon pingpongozó, takarító és kungfu-mozdulatokat gyakorló robotok is megjelentek, amivel a kínai cégek az egyik legfontosabb nyugati technológiai expón is próbálták szemléltetni eszközeik képességeit.
Ugyan az Egyesült Államokban is vannak piaci szereplők, akik jelenleg is dolgoznak humanoid robotokon (például a Tesla, a Boston Dynamics vagy a Figure AI), azonban Kínával ellentétben nincs stratégiai fókuszban a terület. Míg Kína a humanoid robotikát látványosan iparpolitikai projektként kezeli, addig az Egyesült Államokban a fejlődést elsősorban magáncégek, kockázati tőke és vállalati pilotprogramok húzzák.
Amerikai robotikai cégek – köztük a Tesla, a Boston Dynamics és az Agility Robotics képviselői – tavaly közösen sürgették az amerikai döntéshozókat, hogy az Egyesült Államok dolgozzon ki nemzeti robotikai stratégiát, és hozzon létre egy, az iparág támogatására fókuszáló szövetségi hivatalt. Érvelésük szerint a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre fontosabb területté fog válni a robotika, amelyet Kína már nemzeti prioritássá tett.
Az amerikai politikai reakció azóta érezhetően erősödött. Júniusban kétpárti törvényjavaslatot nyújtottak be egy nemzeti robotikai bizottság létrehozására, amely többek között az amerikai robotikai vezető szerep, az ellátási láncok, a munkaerő-képzés és a nemzetbiztonsági kockázatok kérdésével foglalkozna. Augusztusban pedig Robotics Supply Chain Improvement Act néven terjesztettek be javaslatot az amerikai robotikai gyártás és beszállítói háttér feltérképezésére, illetve megerősítésére. Már a törvényjavaslat kommunikációja is egyértelműen Kínához méri az amerikai pozíciókat.
A feszültségeket tovább növeli, hogy Washingtonban a kínai robotokat nem pusztán versenytársként, hanem potenciális nemzetbiztonsági kockázatként is kezdik kezelni. Az amerikai Védelmi Minisztérium idén júniusban frissítette a kínai katonai vállalatokról vezetett listáját, amelyre a RoboSense, valamint a Unitree robotikai vállaltok is felkerültek.
A geopolitikai és befektetői hangsúly azonban önmagában még nem ad választ arra a kérdésre, hogy valóban képesek lesznek-e ezek a gépek az emberekhez mérhető teljesítményre a való világban.
A kínai állam ötéves stratégiájába illeszkedő nagyszabású verseny, valamint a nyugati gazdasági elemzések abba az irányba mutatnak, hogy a humanoid robotok gyártásában van potenciál a jövőben – még ha a távol-keleti ország valós eredményei a területen hagynak is kívánnivalót maguk után. Ugyanakkor, a kutatók körében erősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy van-e egyáltalán értelme affelé törekedni, hogy felépítésben és tudásban is az emberekhez hasonlító robotokat építsünk. Az pedig még nagyobb kérdés, hogy képes lesz-e az iparág egyáltalán az ember fizikai és szellemi képességeihez felérő robotokat készíteni.
Ahhoz, hogy megérthessük, pontosan mennyire is állnak fejlett szinten a kínai robotok, az eszközök megépítettségén (mint például a gyorsabb, pontosabb mozgást lehetővé tevő felfüggesztéseken és „robotízületeken”) túl fontos tényező, hogy vajon mennyiben csak távirányított, vagy előre beprogramozott folyamatok mentén cselekszenek a videókon is látható eszközök.
A Reutersnek nyilatkozó Paruncshaja Dzsámkrádzsang, a thaiföldi Mahidol Egyetem sporttudósa szerint ugyanis a jövőben nem a nyers sebesség fokozása jelenti majd az igazi mérföldkövet, hanem az, ha egy robot képes lesz menet közben mérlegelni, vagyis felismerni egy akadályt és időben lelassítani.
A kulcs tehát a fizikai képességeken túl a kognitív területen keresendő, ezen a téren azonban még van miben fejlődnie a robotoknak.
A MERICS elemzése rámutat, hogy a látványos, leggyakrabban a vállalatok által közzétett videók, amelyeken humanoidok táncolnak, kickboxolnak vagy finom kézmozdulatokat igénylő feladatokat végeznek gyakran félrevezetőek, ugyanis jellemzően vagy előre beprogramozták, vagy távolról irányítják őket.
A tavalyi, először megrendezett robot-olimpián is olvasható volt a tudósításokban, hogy a szerkezeteket gyakran egy a közelükben álló személy irányította távirányítóval. Az idei eseményen a kínai lapok szerint valamivel szigorúbbak voltak már a szabályok: a 100 és 400 méteres gátfutás kivételével a többi számban a robotoknak teljesen automatizált módon kellett végrehajtaniuk a feladatukat.
Az elemzés szerint ezek a gépek messze vannak attól, hogy általános célú, intelligens robotok legyenek, amelyek folyamatosan érzékelik a környezetüket, és annak alapján maguk döntenek.
A MERICS szerint élesben még mindig csak jórészt kisebb lépték, egy adott dologra összepontosító feladatokra tesztelik őket. Az egyik vezető kínai humanoidgyártó, a UBTech alapítójának saját közlése szerint a jelenleg gyárakban alkalmazott humanoidok még mindig csak feleannyira hatékonyak, mint az emberek.
Az emberi munkaerőhöz hasonló hatékonyság eléréséhez hiányzó egyik legfőbb tényező az adat. Ahogy azt mostanra már a legtöbben tudják, egy „pusztán” nyelvi AI modell feltanításához hatalmas mennyiségű adatra van szükség. A jól működő, finommotoros képességekkel is rendelkező robotoknak azonban jóval komplexebb a kép, hiszen
az eszközöknek az őket érő kép-, hang- és tapintási adatokat is fel kell dolgozniuk.
Ami pedig ezt még nehezebbé teszi, hogy mindezt azonnal, szinte nulla reakcióidővel kell megtenniük, akár a leghétköznapibb feladatok elvégzéséhez is.
Az emberi kézügyesség tapintáson és erővisszacsatoláson alapul, a robotokat viszont sokszor emberi mozgásról készült videókon tanítják. Ahogy arra Rodney Brooks, az iRobot társalapítója és az MIT egykori professzora is rávilágít a blogján, a tapintási adatok gyűjtésének nincs olyan bevett gyakorlata, mint a szöveges, hang- vagy képadatoknak. Márpedig az autonóm robotok tanításához egyszerre lenne szükség képi, nyelvi, tapintási és térbeli adatokra, ezek viszont továbbra is szűkösek.
A pekingi verseny ezek alapján egyszerre volt látványos bemutató és józanító emlékeztető. A humanoid robotok bizonyos, szűken meghatározott feladatokban már képesek emberfeletti teljesítményre, de a megbízható és hatékony munkavégzéshez, vagy hogy komplexebb területeken is megközelítsék az emberek szintjét, ennél jóval többre lesz szükség.
Címlapkép forrása: VCG/VCG via Getty Images
Napi