Látványosan felpörgött a magyar hitelezés az elmúlt egy évben. A hitelintézetek vállalati hitelállománya 2026 júniusára 11,5 százalékkal, a háztartásoké pedig 19,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Mindkét érték jóval magasabb a régiós és az uniós átlagnál.

A vállalati hitelezés éves növekedési üteme 11,5 százalék volt, miközben a régióban 8,8, az Európai Unióban pedig 4,1 százalékos bővülést mértek. A kkv-k hitelállománya 11,1 százalékkal nőtt. A második negyedévben ráadásul élénkebb állománybővülés következett a visszafogottabb első három hónap után.

Az új vállalati hitelszerződések értéke ugyanakkor mintegy 30 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ebben szerepet játszott, hogy kevés nagy összegű ügylet született.

A támogatott konstrukciók aránya enyhén emelkedett: a nem folyószámla jellegű új vállalati hitelek 23 százaléka, a kkv-hitelek 38 százaléka tartozott ebbe a körbe. A támogatott finanszírozásban továbbra is meghatározó a Széchenyi Kártyaprogram.

A bankok közben már érzik a vállalati hitelkereslet élénkülését. Nettó 17 százalékuk számolt be növekvő érdeklődésről, elsősorban a készletek és a vevőkövetelések finanszírozási igénye miatt. A rövid lejáratú hitelek iránt egyértelműen nagyobb lett a kereslet, a hosszabb futamidejű konstrukcióknál viszont még nem látszik hasonló fordulat. A második félévre a bankok fele további keresletnövekedést vár.

A lakossági oldalon még látványosabb a bővülés. A háztartási hitelállomány egy év alatt 19,6 százalékkal nőtt, miközben a régiós átlag 8,2, az uniós pedig mindössze 3,2 százalék volt. A közel 730 milliárd forintos állománybővülésben elsősorban a lakáshitelek és a személyi kölcsönök játszottak szerepet.

Az új háztartási hitelszerződések értéke egy év alatt másfélszeresére, több mint 1300 milliárd forintra emelkedett. Az Otthon Start program különösen erősen hajtja a lakáshitelezést: augusztus közepéig 56 ezer szerződés született, összesen 2 ezer milliárd forint értékben.

Egy átlagos Otthon Start-hitel összege 35 millió forint, ami jóval meghaladja a CSOK Plusz 20 milliós és a piaci lakáshitelek 18 milliós átlagát.

A lakáshitelpiacon ugyanakkor már megjelentek a lassulás jelei. A bankok nettó harmada csökkenő keresletet érzékelt a második negyedévben. Ez egyelőre nem látszik a tényleges szerződéskötéseken, az Otthon Start ugyanis továbbra is magas szinten tartja a keresletet.

A fogyasztási hitelek ezzel szemben továbbra is lendületben vannak. A bankok nettó 80 százaléka számolt be a személyi kölcsönök iránti kereslet növekedéséről, és arra számítanak, hogy ez a tendencia az év hátralévő részében is kitart. A személyi hitelek új kibocsátása március óta folyamatosan emelkedik, és rekordmagas negyedéves szintet ért el.

A magasabb hitelösszegeket egyre gyakrabban lakáscélra, refinanszírozásra vagy hitelkiváltásra fordítják az ügyfelek. A személyi kölcsönök átlagos kamata a negyedév végén 14,1 százalék volt, miközben az Otthon Start bevezetése óta az ügyfelek által fizetett lakáshitelkamat átlagosan 3,6 százalékon áll. A piaci lakáshitelek átlagos kamata 6,4 százalék maradt.

A bankok a hitelfeltételek érdemi változására egyik lakossági szegmensben sem számítanak az év második felében. A kép így kettős: a lakáshitelezésben már érzékelhető némi óvatosság, a fogyasztási hiteleknél azonban továbbra is erős a kereslet, miközben a vállalatok finanszírozási igénye is fokozatosan élénkül.