GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 29. 5 percnyi olvasás
13 éves mélyponton áll az európai uniós földgáztárolói készletszint, miután az előző fűtési szezon végén a szokásosnál hidegebb idő miatt 9 éves rekord alacsony értékre apadt tartalék visszapótlása a vártnál lassabban halad a közel-keleti válság okozta magas gázárak miatt. Ezzel együtt egyelőre nem kell téli ellátási problémáktól tartani, mivel az uniós gázfelhasználás jóval szerényebb, mint néhány évvel ezelőtt, és az elmúlt évek példái alapján a betárolás a következő időszakban akár fel is gyorsulhat. Felhasználó szempontból ugyanakkor rossz hír, hogy a prognózisok és a határidős tőzsdei jegyzések 2026 őszére és telére a földgázárak érdemi emelkedését és tartósan magas árszinteket valószínűsítenek. A hazai földgáztárolók töltöttsége 67,7% volt augusztus 26-án, ami alig marad el a tavalyi értéktől, és magasabb, mint a 2022-es gázárkrízis tetőpontján látott arányszám.
Az EU föld alatti gáztárolóinak töltöttsége átlagosan 63,5%-on (715,2 terawattóra - TWh) alakult augusztus 26-án, amelynél legutóbb 2013 augusztus végén volt kisebb az arányszám
- amikor is mindössze 55% körül állt a mutató (622 TWh).
Egy évvel ezelőtt több mint 77%, 2023 és 2024 hasonló időszakában bő 93% (legalább másfél évtizedes csúcs), 2022-ben - az orosz-ukrán háború kitörésének évében - megközelítőleg 80%, míg 2021 nyarának végén - amikor az orosz gázpiaci manipulációk már tartottak - 67% fölött volt a töltöttség.
Az európai földgáztárolók összesített adatait mutató online átláthatósági platformon található információkból az is kiderül, hogy Magyarország ha nem is sokkal, de az uniós átlagnál előrébb jár a tárolók feltöltésével.
Az EU 6. legnagyobb kapacitását képviselő hazai földgáztárolók töltöttsége 67,7% volt augusztus 26-án, tehát a közel 6,5 milliárd köbméteres tárolói kapacitás készletszintje meghaladta a 4,3 milliárd köbmétert.
Ez a töltöttségi arány alig marad el a 2025 hasonló időszakában regisztrált 67,9%-tól, és míg magasabb, mint a 2022-es gázárkrízis tetőpontjához közeli 64,4%-os érték, addig jelentősen alulmúlja az orosz-ukrán gázszállítási szerződés lejárata miatt kritikus 2019-es év (90%), illetve a 2020-as (96%), 2021-es (79,6%), 2023-as (90,8%) és 2024-es (89,8%) mutatót.
Az európai betárolás idei, viszonylagos lassúságát a magasabb földgázpiaci árak magyarázzák. Elsősorban a közel-keleti válság, illetve a Hormuzi-szoros blokádja ugyanis a globális cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelem mintegy 20%-át veszélyezteti, illetve lehetetleníti el, a kínálat szűkössége és az árak emelkedése pedig már az egyébként erőteljes gázigényt is csökkenti.
A geopolitikai konfliktusok által is erőteljesen befolyásolt kínálat mellett az árakat az elsősorban gazdasági, időjárási tényezők által meghatározott kereslet is jelentősen formálja; ez a hatás a tárolók tél végi töltöttségén, illetve a kitárolás változó intenzitásán keresztül is jelentkezik.
A betárolási dinamikát elsősorban meghatározó piaci gázárak a kontinens egészére nézve meghatározó, legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en augusztus végén átlépték a 67 euró/megawattórát (MWh) – hasonló magasságokban legutóbb több, mint három és fél éve, 2023 elején járt a jegyzés.
A korábbi évek mostanihoz hasonló időszakait tekintve az európai földgázárak csak egyetlenegyszer, 2022 augusztusának végén tartózkodtak a jelenleginél magasabb szinten, akkor viszont az irányadó TTF gázár 340 és 350 EUR/MWh között járva történelmi csúcsot ért el, mielőtt lendületes esésnek indult.
Az árak alakulása a következő időszakban is alapvetően fogja befolyásolni a tárolók feltöltésének sebességét, ami - elsősorban e tényező függvényében - évről évre jelentősen eltérő éven belüli mintázatot követhet, amint ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hónap közepi állapotokat bemutató grafikonjáról is leolvasható.
Az árak csökkenése lendületet adhat a betárolásnak, ami így később akár le is dolgozhatja az elmúlt évekkel szembeni hátrányát. Ez történhet a kitárolási aktivitás gyengülésével is: enyhébb teleken, amikor általában a gázárak is alacsonyabbak, a kereslet kiszolgálása az idő jelentős részében nem a tárolókból, hanem közvetlenül a piacról történik.
Azonban a mérvadó nemzetközi prognózisok és a határidős tőzsdei jegyzések alapján 2026 őszére és telére a földgázárak érdemi emelkedését, valamint tartósan magas árszinteket valószínűsítenek az elemzők.
A gázárakat az alacsonyabb tárolói szintek, az ázsiai piaccal az LNG-szállítmányokért folyó éles verseny, valamint a közel-keleti geopolitikai kockázatok is felfelé hajtják.
A 2026. októberi, novemberi és téli határidős jegyzések a CME Group és az ICE adatai alapján stabilan a 63–68 EUR/MWh közötti sávban mozognak. A Goldman Sachs elemzői alapesetben 50 EUR/MWh körüli átlagárat várnak, kiemelve ugyanakkor, hogy a jelenlegi piaci szintek még nem feltétlen elegendőek ahhoz, hogy Európa a tél végéig biztonságosan menedzselni tudja tárolói kapacitásait.
Amennyiben a globális ellátási láncok zavarai (például a közel-keleti konfliktus) elhúzódnak,
a Goldman Sachs szerint decemberig a TTF árnak 100 EUR/MWh fölé kell emelkednie ahhoz, hogy a Európa elegendő LNG-kínálatot tudjon megszerezni a fő rivális Ázsiával szemben.
Ami pedig a számos bizonytalansággal terhelt hosszabb távú kilátásokat illeti, a Reuters elemzése szerint a szűkös energiapiac miatt az európai gázárak egészen 2027 végéig jócskán a 2024–2025-ös átlagok felett maradhatnak.
Az alacsonyabb gáztárolói töltöttséggel kapcsolatos aggályokat enyhítheti, hogy - nagyrészt az orosz-ukrán háború és az ezt követő gázársokk hatására - az európai gázfelhasználás tartós strukturális csökkenést mutat, bár az elmúlt időszakban enyhén felfelé korrigált.
Az EU gázfogyasztása az elmúlt télen mintegy 13%-kal volt alacsonyabb (2 445 TWh), mint a világjárvány utáni gazdasági újranyitás miatt történelmi csúcspontnak számító 2020/21-es télen (2 807 TWh), míg az éves felhasználás ennél is nagyobb arányban, 17%-kal esett 2021 és 2025 között.
A KSH és a MEKH adatai alapján Magyarországon ennél is nagyobb mértékben hanyatlott az éves és téli gázfogyasztás az elmúlt években.
A hazai téli gázfelhasználás
A keresletcsökkenés fő okai a gázfelhasználást kiváltó elektrifikáció, a földgázigényes európai nehézipar termelésének csökkenése és tüzelőanyag-váltása, a gázalapú áramtermelés gyengülése, valamint az energiahatékonysági beruházások.
A 2022-es energiaválság idején elfogadott, tavaly módosítással meghosszabbított hatályú EU-rendelet szerint a tárolóval rendelkező uniós tagállamoknak kötelezően 90%-ig kell feltölteniük a föld alatti gáztárolóikat minden év november 1-jére, de a piaci feszültségek, elsősorban a közel-keleti konfliktus és az LNG-szállítások akadozása miatt az Európai Bizottság 2026-ra vonatkozóan 80%-ra mérsékelte az elvárt szintet. Ha pedig a piaci helyzet indokolja, a tagállamok december 1-jéig is kitolhatják a célértékek teljesítését.
Címlapkép forrása: Sean Gallup/Getty Images
Napi