BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 29. 5 percnyi olvasás
Valid felmérés nélkül támogatja a Pedagógusok Szakszervezete a teljesítményalapú rendszer kivezetését.
Mint arról lapunk beszámolt, a Tisza-kormány az iskolakezdéssel egy időben vezeti ki a pedagógusok teljesítményalapú béremelését. A változtatás sokmilliárd forintnyi, korábban teljesítmény alapján kiosztott bérelemet érint.
Árad az iskolakezdési megszorítás. Magyar Péterék 33 milliárd forintot vesznek el a pedagógusoktól!
– írta korábban közösségi oldalán Deutsch Tamás.
A Fidesz EP-képviselője emlékeztetett, a kampányban azt ígérték, hogy a Tisza-kormány majd sokkal jobbá teszi a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, és megemelik a minőségi bérpótlék összegét is.
Hozzátette, miután az ígéretekkel jól átvert emberek szavazataival kormányra kerültek, simán eltörölték az egész rendszert.
Megkerestük a pedagógus-érdekképviseleteket, hogy megtudjuk, miként értékelik a döntést, szükségesnek tartják-e a kiemelkedően teljesítő tanárok magasabb anyagi elismerését, és milyen ígéreteket kaptak az új kormánytól a pedagógusbérek jövőjével kapcsolatban. A Pedagógusok Szakszervezete lapunknak: egyértelművé tette: nem sajnálja a korábbi teljesítményértékelési rendszer jelenlegi formájának megszűnését.
A PSZ helyesnek tartja a TÉR ezen formájának a kivezetését
– közölte lapunkkal Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke. A PSZ ugyanis nem értett egyet a teljesítményértékelési rendszer korábbi formájával. Totyik Tamás szerint az igazságtalan volt és számos szubjektív elemet tartalmazott. A szakszervezeti vezető úgy fogalmazott: az értékelés nem lehet a pedagógusok közötti sorrend felállításának eszköze, mert „az oktatásban nem lehet a szocialista munka hőse versenyt meghirdetni”.
Arra is külön rákérdeztünk, hogy a PSZ szerint szükség van-e arra, hogy a jobban teljesítő pedagógusokat magasabb bérezéssel is elismerjék, illetve igazságosnak tartják-e, ha a kiemelkedő teljesítmény a fizetésben is megjelenik. Totyik Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte nem lehet azonos szempontrendszer alapján összehasonlítani például egy elit gimnáziumban dolgozó tanárt egy olyan általános iskola pedagógusával, ahol szinte kizárólag hátrányos helyzetű gyermekeket oktatnak.
Értelmetlennek és pedagógiailag károsnak tartjuk ezt a versenyeztetést
– fogalmazott, hozzátéve, hogy
ha értékelni kellene, akkor az iskolát/ intézményt, mint szervezeti egységet kellene vizsgálni, és az eredmények alapján kell eldönteni hol kell beavatkozni, hol kell az államnak segítséget nyújtania. Ha már az értékeléshez kézzel lábbal ragaszkodnak a politikusok, akkor az iskola SZMSZ-ben rögzített helyi szempontjai alapján döntsön ne csak a vezető, hanem az iskola vezetése (vezetők, munkaközösség-vezetők, szakszervezet).
A PSZ az egyéni pedagógusok teljesítménye helyett inkább az egész intézményt értékelné. A szakszervezet szerint az eredmények alapján azt kellene megvizsgálni, hogy mely iskolákban van szükség állami segítségre vagy beavatkozásra.
A PSZ határozottan elutasítja a korábbi teljesítményértékelési rendszert, ám arra a kérdésünkre, hogy készítettek-e erről felmérést saját tagságuk körében, Totyik Tamás elismerte: valid kutatással nem rendelkeznek.
Valid mérést, kutatást nem végeztünk, viszont a tagságunktól levélben kértük a véleményüket a TÉR-ről, és mindenki egyhangúan rossznak tartotta a rendszert
– közölte a PSZ elnöke.
Válaszából ugyanakkor nem derült ki, pontosan hány tag véleménye alapján beszél egyhangú elutasításról, mekkora volt a megkeresettek és a válaszadók száma, illetve milyen módszertannal gyűjtötték össze a véleményeket. A szakszervezet válaszából kiderült, hogy a TÉR-ről képviselt határozott álláspontjuk nem saját, valid tagsági kutatás eredményére alapozza.
Totyik Tamás válaszának van egy további fontos eleme is. Miközben a PSZ a TÉR korábbi formájának megszüntetését támogatja, a szakszervezet szerint a teljesítményértékelésre fordított pénzt továbbra is a pedagógusokra kellene fordítani. A PSZ elnöke azt írta: azzal sem értettek egyet, hogy a TÉR alapján járó jövedelmi formát alapbéresítették.
Úgy gondoljuk, évente kellene az erre fordítandó pénzt újra osztani
– fogalmazott Totyik Tamás. A PSZ válaszából nem derül ki, hogy az új kormány adott-e garanciát arra: a teljesítményértékelési rendszer kivezetése után az erre szánt forrás teljes egészében más jogcímen a pedagógusokhoz kerül.
A PSZ szerint a pedagógusok többletmunkáját nem teljesítményértékelés alapján, hanem közvetlenül kellene megfizetni.
Ha valaki plusz munkát végez, azt fizessék ki túlmunkaként, és ne a TÉR révén kapjanak könyöradományt
– írta Totyik Tamás. Példaként egy szombati iskolai kirándulást említett, amelyért szerinte a pedagógusnak a hatályos szabályok szerint jóval magasabb összeg járna. A PSZ elnöke ezért a korábbi rendszert „nagy becsapásnak” nevezte, és úgy fogalmazott: ezért kellett azt kivezetni. A szakszervezeti vezető lapunknak azt is elárulta, hogy az új kormánnyal már júniusban és júliusban is tárgyaltak.
Külön egyeztetés foglalkozott azzal, hogy a pedagógusok átlagbére nem érte el a diplomás átlagkereset 80 százalékát, emellett a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és a technikai alkalmazottak bérrendezéséről is tárgyaltak.
Arra is rákérdeztünk, hogy milyen konkrét béremelési ígéretet kaptak az új kabinettől. Totyik Tamás válasza szerint a Tisza-kormány fenn akarja tartani az előző kormány Európai Uniónak tett vállalását, amely szerint a pedagógusok átlagkeresetének el kell érnie a mindenkori diplomás átlagkereset 80 százalékát, és ezt a szintet az idei évtől számítva további öt évig fenn kell tartani.
Újabb, ezen felüli konkrét százalékos vagy összegszerű béremelési ígéretet azonban a PSZ elnöke nem említett válaszában. Vagyis, miközben a teljesítményalapú béremelés korábbi formája megszűnik, a szakszervezet által ismertetett kormányzati vállalás lényegében az előző kabinet által az Európai Uniónak tett bérvállalás továbbvitelét jelenti.
A PSZ válaszából viszont nem derült ki, hogy a kormány a korábbi teljesítményalapú béremelés kivezetésével párhuzamosan vállalta-e az erre szánt teljes összeg más formában történő kifizetését a pedagógusoknak.
Válaszolt megkeresésünkre a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is. Horváth Péter hangsúlyozta: a pedagógusok bére havi illetményből áll, illetve vannak megbízási díjak, pótlékok, és ehhez jött 2025. szeptemberében a teljesítménytől függő átlagosan havi 20 ezer forint.
Önmagában a teljesítmény értékelés sok vitát váltott ki, és mi is jeleztük, hogy az első év után érdemes lenne változtatni, mert túl általános, és sok adminisztrációval jár. Nyilván annak nem örül senki sem, ha egy a kitűzött célok teljesítésért várt anyagi elismerés elmarad. Mi nagyon bízunk abban, hogy az eredetileg erre tervezett összeg esetleg az év végén belekerülhet egy jutalom keretbe, amit az intézmények fel tudnak használni a pedagógusaik teljesítményének elismerésére
– tette hozzá Horváth Péter, megemlítve, hogy azt szeretnék, és a tagságuk is ezt látja a legcélszerűbbnek, ha az alapilletmény és a pótlékok, megbízási díjak mellett lenne egy olyan pénzügyi keret, amit az intézmények jutalmazásra használhatnának, egy adott időszakban elvégzett munka mennyisége és minősége alapján. Szerinte a teljesítmény értékelésének, ha az valóban jól tudja mérni a pedagógus egy adott időszakban végzett munkáját, akkor anyagi elismerést is magával kell hozni.
Lapunknak beszélt arról is, hogy
az intézményvezetői tagozat végzett felmérést a vezetők között, amire nagyjából 800 vélemény érkezett. Az eredmény, amit a tavalyi őszi országos küldöttgyűlésen mutattunk be nagyon vegyes képet adott. Szinte mindenki egyetértett abban, hogy szükséges a teljesítmények rendszerese értékelése, de sokkal nagyobb szerepet kell kapni az intézményi önállóságnak.
Az elnök leszögezte, hogy a béremelés mértékét 2031-ig jogszabály köti a diplomás átlagbérhez, ami 2024-től kezdve idénre jutott el a 80%-ig, amit komoly előrelépésnek nevezett.
Ez a korábbi minimálbérhez kötéshez képest egy komoly előrelépés összegben és presztízsben is, hiszen mind a pályaválasztásban, mind az elhelyezkedésben a pedagógus pályán gondolkodók a diplomásokkal vannak versenyhelyzetben. Másfelől a diplomás átlagbér a mindennapi gyakorlatban kialakuló összeg, míg a minimálbér egy megállapodás eredménye, ami ilyen módon sokszor azon múlik, hogy ki tudja jobban érvényesíteni a szándékait
– közölte Horváth Péter.
Napi