Magyarországon évente több tízezer polgári, gazdasági, családjogi és munkaügyi per indul. Tavaly csaknem 130 ezer ilyen eljárás kezdődött, és az ügyeknek valamivel kevesebb mint a fele zárult le első fokon három hónapon belül. A többi ennél hosszabb időt vett, vesz igénybe: a járásbíróságokon az ügyek mintegy tizedénél, a törvényszékeken pedig nagyjából ötödénél legalább egy évet kell várni az elsőfokú ítéletre. Ha a bírói döntés ellen valamelyik fél fellebbez, a jogvita lezárása még tovább húzódhat – hívja fel a figyelmet friss elemzésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

Mindeközben ugyanakkor egyre több vita rendeződik bíróságon kívül. 

A megállapodás azonban önmagában még nem feltétlenül jelent olyan jogi biztonságot, mint egy bírósági ítélet. Ha a felek azt szeretnék, hogy az egyezség jogerős és közvetlenül végrehajtható legyen, lehetőség van arra, hogy a már kialakított megállapodásukat közjegyző előtt foglalják egyezségbe.

Egy nap alatt is lezárható a jogvita

A közjegyző előtti egyezség olyan bíróságon kívüli megoldás, amelynek eredményeként a felek olyan megállapodást köthetnek, amely véglegesen rendezi a vitás kérdéseket. A módszer elsősorban vagyonjogi ügyekben lehet praktikus, amikor a felek már eljutottak oda, hogy kompromisszumot tudnak kötni, és nem szeretnék egy hosszadalmas per kimenetelére bízni a konfliktus lezárását.

A folyamat lényege, hogy az érintettek – vagy ügyvédeik – kialakítják a megállapodás tartalmát, majd ezt közjegyző elé terjesztik. Ha az egyezség megfelel a jogszabályi követelményeknek, a közjegyző jóváhagyhatja azt. Így a megállapodás jogerőre emelkedik, és ha valamelyik fél nem teljesíti a benne vállaltakat, szükség esetén végrehajtás is indítható.

Ez az eljárás lényeges különbséget jelent egy egyszerű magánmegállapodáshoz képest. Egy szerződésben rögzített kompromisszum esetében ugyanis, ha valamelyik fél később nem teljesít, újabb jogvita alakulhat ki arról, hogy mi történt és milyen kötelezettség terheli az érintettet. A közjegyző előtt kötött egyezség ezzel szemben megfelelő tartalom esetén közvetlenül végrehajtható.

„Akkor érdemes a közjegyző előtti egyezséget választani, amikor a feleknek már van közös tárgyalási alapjuk, és a vita jogi, pénzügyi vagy gyakorlati lezárása fontosabb számukra, mint az, hogy egy bíróság döntsön a konfliktusról. Ideális esetben egy nap alatt megszülethet a jogerős megállapodás” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Építkezéstől az ingatlanvitákig

Ez a megoldás számos olyan konfliktusban jöhet szóba, ahol a feleknek valamilyen vagyoni vagy teljesítési kérdést kell rendezniük. Ilyen lehet például a vállalkozó és a megrendelő közötti elszámolási vita, az építkezés minőségével vagy határidejével kapcsolatos konfliktus, kártérítési igény, illetve ingatlan-tulajdonostársak közötti vita.

Különösen akkor lehet értelme az egyezségnek, ha mindkét fél számára költséges és bizonytalan lenne egy hosszú per, miközben van olyan kompromisszumos megoldás, amelyet mindketten elfogadhatónak tartanak.

A közjegyző nem mediátor

A közjegyző feladata többek között annak vizsgálata, hogy az egyezség pontosan meghatározza-e a rendezett kérdéseket, valamint egyértelműen tartalmazza-e az egyes kötelezettségeket. Fontos például, hogy szerepeljen benne a teljesítés módja és határideje, hiszen ezek hiányában később a végrehajthatóság is problémát okozhat. A közjegyző azt is ellenőrzi, hogy a megállapodás megfelel-e a jogszabályoknak, illetve szükség van-e valamely harmadik személy vagy hatóság jóváhagyására. Gyakori lehet ezért az is, hogy a felek először mediációban jutnak el a kompromisszumig, majd az ott kialakított megállapodást közjegyző előtt is egyezségbe foglalják. Így a békés úton kialakított megoldás a jogerős és végrehajtható egyezség előnyeit is megkaphatja.

Nem minden vitát lehet közjegyző előtt rendezni

Csak akkor kezdeményezhető, ha ugyanabban az ügyben még egyik fél sem indított bírósági eljárást, és nem született korábban jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás. Az sem lehetséges, ha ugyanabban a kérdésben már korábban bíróság vagy közjegyző előtt kötöttek egyezséget.

Bizonyos jogviták eleve nem tartoznak ebbe a körbe. Nem lehet például közjegyző előtt ilyen módon rendezni munkaügyi, végrehajtási vagy társasági jogi vitákat, illetve a személyi állapotot érintő ügyeket. A családjogi jogviták esetében is általános korlátozás érvényesül, ugyanakkor kivételt jelentenek a házassági és élettársi vagyonjogi kérdések.