KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 29. 2 percnyi olvasás
Az Európai Bizottság és a tagállamok elismerik a helyzet súlyosságát, de a költségvetési szabályok és a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása körüli viták miatt óvatosan közelítenek a kéréshez.
Az ukrán védelmi minisztérium az elmúlt napokban hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek rávilágítanak az ország idei költségvetési helyzetére. A hivatalos beszámolók szerint a 2026-os év hátralévő részére egy körülbelül 23 milliárd eurós hiány alakult ki. Ez az összeg nem tervezési hiba eredménye, sokkal inkább a mindennapi védekezés megváltozott feltételeit tükrözi.
Az év első felében az ukrán városokat és az energetikai infrastruktúrát ért folyamatos drón- és rakétatámadások miatt Kijev kénytelen volt a tervezettnél sokkal gyorsabban felhasználni a légvédelmi rakétakészleteit.
Ezzel párhuzamosan a hazai dróngyártás és hadiipari fejlesztések is több forrást igényeltek, mint amennyit az év elején elkülönítettek.
Mivel a nyugati partnerektől érkező pénzügyi és technikai segítség a bürokratikus folyamatok miatt sokszor csak hónapok alatt ér célba, Kijevnek saját forrásból kellett megelőlegeznie a gyártási költségeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban javasolta az Európai Uniónak, hogy az úgynevezett „front-loading” mechanizmussal élve hozzák előre a már jóváhagyott, 90 milliárd eurós hosszú távú hitelcsomag 2027-es keretének egy részét. Az ukrán vezetés érvelése szerint a rugalmas pénzkezelés most közvetlenül segítené a védelmi ipar folyamatosságát, és megelőzhetné a későbbi ellátási problémákat a fronton.
Ukrajna kérése nem maradt visszhang nélkül az unió központjában, de a megvalósítás komoly technikai akadályokba ütközik. Az Európai Bizottság tisztázta, hogy bár a politikai egyeztetéseken elhangzott az igény, hivatalos, kétoldalú kormányzati kérelem még nem érkezett a 2027-es források átütemezéséről.
Az Európai Unió működési szabályzata és az éves költségvetési keretek merevsége miatt az Európai Bizottság nem hozhat önhatalmúlag ilyen horderejű döntést,
ehhez mind a 27 tagállam jóváhagyása szükséges. A nettó befizető országok – köztük Németország és Hollandia – pedig hagyományosan óvatosak minden olyan lépéssel kapcsolatban, amely módosítaná a hosszú távú pénzügyi terveket vagy újabb piaci hitelfelvételt tenne szükségessé.
Ugyanakkor az EU igyekszik rugalmasan kezelni a meglévő kereteket. Arról a Magyar Nemzet is beszámolt, hogy a bizottság a héten jóváhagyott egy 6,1 milliárd eurós kifizetést az idei évre szánt alapokból. Ez a támogatás közvetlenül a védelmi beszerzésekre irányul: a pénzt lőszerek és radarrendszerek vásárlására fordíthatják. Brüsszel célja, hogy az év végéig a teljes 2026-os vállalást – nagyjából 20 milliárd eurót – hiánytalanul eljuttassa Kijevbe, bízva abban, hogy ez átmenetileg stabilizálja a helyzetet.
A jövő évi források előrehozása körüli vita felszínre hozott egy másik, hónapok óta halogatott kérdést is: a nyugati pénzintézetekben befagyasztott orosz jegybanki vagyon sorsát. Mivel az európai adófizetők terheinek növelése nélkül kell megoldást találni Kijev likviditási problémáira, több tagállam is új javaslattal állt elő.
Svédország és a balti országok képviselői azt indítványozták, hogy az EU vizsgálja meg a náluk zárolt, nagyjából 210 milliárd eurónyi orosz eszköz közvetlen felhasználásának lehetőségét.
Véleményük szerint a rendkívüli helyzet indokolttá teszi, hogy ne csak a tőke hozamait, hanem magát az alapot is Ukrajna támogatására fordítsák.
Ezzel a megközelítéssel szemben azonban komoly jogi és pénzügyi aggályok merültek fel, különösen Belgium részéről. Az orosz jegybanki eszközök jelentős részét ugyanis egy brüsszeli székhelyű elszámolóház, az Euroclear kezeli. A belga kormány attól tart, hogy az alapok közvetlen kisajátítása olyan precedenst teremtene, amely meggyengítené a nemzetközi partnerek euróba vetett bizalmát, és beláthatatlan jogi vitákat indítana el a globális pénzpiacokon.
Napi