• Nepálban egy gleccser összeomlása pusztító árvizet okozott, sok embert meghalt, rengetegen eltűntek
• A katasztrófát gleccsertavi áradás (GLOF) váltotta ki, amikor egy természetes gát átszakadt
• A tudósok szerint a globális felmelegedés miatt az ilyen események számának növekedése várható

A tragédia hátterében a gleccsertavi áradás (GLOF) áll, amely akkor következik be, amikor a gleccserek olvadása során kialakuló tavak természetes gátjai átszakadnak, és hatalmas mennyiségű víz, törmelék és szikla zúdul le a völgyekbe. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) kezdetben földrengésként jelentette az eseményt, de később megerősítették, hogy a katasztrófát a gleccser összeomlása okozta. A műholdas felvételek és szeizmikus adatok elemzése alapján egyértelművé vált, hogy a hirtelen áradás a gleccser destabilizációjának következménye volt.

A katasztrófában - a cikkünk írásakor elérhető adatok szerint - legalább 500-an haltak meg, több mint 1300 embert pedig eltűntként tartanak nyilván, köztük magyarokat is keresnek.

A Himalája és környékének sajátossága

Dr. Wouter Buytaert, az Imperial College London hidrológiai szakértője szerint az éghajlatváltozás közvetlenül felelős az ilyen eseményekért. A globális felmelegedés miatt a gleccserek zsugorodnak, ami növeli az összeomlásuk valószínűségét. A Himalája régió különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, mivel a felmelegedés üteme itt meghaladja a globális átlagot. A Katmandui Egyetem kutatói egy nemrégiben készült tanulmányban arra figyelmeztettek, hogy a gleccserek olvadása és a GLOF-események kockázata jelentősen növekszik a régióban. A tanulmány szerint Nepálban az elmúlt években már legalább 45 ilyen áradás történt, amelyek közül több emberéleteket is követelt - írja a DailyMail.

Egyre több a katasztrófa

Dr. Adrian McCallum, az ausztrál Sunshine Coast-i Egyetem gleccserkutatója szerint a gleccsertavi áradások az éghajlatváltozás miatt világszerte egyre gyakoribbak az alpesi régiókban. Ahogy a gleccserek visszahúzódnak, a jég olvadékvízzé alakul, amely ideiglenesen természetes gátak mögött gyűlik össze. Ezek a gátak azonban instabilak, és amikor átszakadnak, hatalmas pusztítást okoznak. Dr. Ella Gilbert, a Brit Antarktisz-kutató Intézet klímakutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Himalája gleccsereinek visszahúzódása 2000 óta megduplázódott, ami tovább növeli az ilyen katasztrófák kockázatát.

Ez a helyzet Nepálban

Nepál különösen sebezhető az éghajlatváltozás hatásaival szemben, mivel hegyvidéki domborzata és sérülékeny ökoszisztémája miatt nehezen tud alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez. A „Frontiers in Climate” folyóiratban megjelent tanulmány szerint az országot egyre gyakrabban sújtják éghajlati eredetű katasztrófák, például árvizek, földcsuszamlások és gleccsertavi áradások. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,5 °C-ot, az ilyen események kockázata jelentősen megnő.

A tudósok szerint a katasztrófa rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van hatékony riasztórendszerek kifejlesztésére, amelyek időben figyelmeztethetik a veszélyeztetett közösségeket. Dr. Nader Naderpajouh, a Sydney-i Egyetem kockázatkezelési szakértője szerint a vízszint emelkedésének korai észlelése életeket menthet, és csökkentheti a károkat. A szakértők úgy vélik, hogy a 2004-es szökőár után bevezetett riasztórendszerekhez hasonló megoldások segíthetnek a jövőbeli katasztrófák megelőzésében. A globális felmelegedés azonban továbbra is komoly fenyegetést jelent, és a hasonló tragédiák valószínűsége a hőmérséklet-emelkedéssel párhuzamosan nő.