BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 28. 8 percnyi olvasás
Gyakran halljuk/mondjuk, ha valakit vigasztalunk, hogy „Több is veszett Mohácsnál”. De belegondoltunk már abba, hogy valójában mi is veszett el azon a végzetes napon? 1526. augusztus 29-én Magyarország nemcsak egy csatát veszített el, hanem a függetlenségét is: a király halálával 150 év török és 400 év Habsburg uralomba süllyedtünk. Ráadásul a tragédia kapcsán szinte azonnal durva összeesküvés-elméletek kaptak lábra.
500 éve történt a mohácsi vész, de még mindig megy a vita. Próbáljuk kideríteni az igazságot! Lapozzuk fel a Mohács-aktát!
Itt megnézheti a csata 500. évfordulójára készült a Mohács – Világok harca című új magyar dokumentumfilm előzetesét:
Mátyás király kemény kézzel irányított: beszedte az adókat, letörte a nagyurak hatalmát. Az 1490-es halála után az elit soha többé nem akart erős uralkodót. A gyenge II. Ulászlót emelték trónra, őt fia, a gyerek II. Lajos követte. Uralkodásuk alatt a főurak elszipkázták a kincstár pénzét, szélnek eresztették a Fekete Sereget, hagyták lerohadni a végvárakat. Az 1514-es Dózsa-féle parasztháború pedig sokkolta a társadalmat. Eközben Isztambulban az ambiciózus I. Szulejmán lett a szultán. Nem sokat teketóriázott, a káoszt látva 1521-ben bevette Nándorfehérvárt. (Itt arról olvashat, hogy majd hét évtizeddel korábban Hunyadi János még legyőzte a török támadókat: Világraszóló pofont kapott a szultán Nándorfehérvárnál)
Szulejmán szultán az azonos című, 2011-ben készült török sorozatban / Fotó RTL Klub
A török veszély láttán II. Lajos kétségbeesetten próbált szövetségesekre lelni, miközben a sógora, Habsburg Ferdinánd ellene dolgozott (diplomáciai és pénzügyi eszközökkel gyengítette), jogilag ugyanis ő volt a trón örököse, ha Lajos utód nélkül halna meg. A másik pályázó Szapolyai János erdélyi vajda, aki lemaradt az ütközetről. Mindebből jól látszik, Mohács nem magyar belügy volt, hanem globális sakkjátszma része: a Magyar Királyság a német-francia rivalizálás és a Vatikán hálójának metszéspontjában vérzett el, mert Európa nagyhatalmai egymással voltak elfoglalva, és a Habsburg érdek felülmúlta a magyar szempontokat.
II Lajos király, Tiziano Vecellio festménye / Fotó: Wikipedia
A király és 25 ezres serege így egyedül maradt a 70 ezres oszmán úthengerrel szemben. Ám 1526. augusztus 29-én nem széthúzó, gyáva népség képét mutatta a had, melyet tehetetlen király vezet. Tévhit, hogy esélyünk sem volt! A katonai elemzések szerint a Tomori Pál érsek vezette nehézlovasság rohama valós sikerrel kecsegtetett. Ha sikerül lefejezni a török vezetést, más irányt vesz a történelem. Tehát nem a vitézséggel volt a baj, a csata kimenetele taktikai szinten, a harctéri meglepetések és a technikai fölény (ágyúk és puskák) miatt fordult tragédiába.
Tomori Pál érsek a csata forgatagában: jelenet a Mohács – Világok harca című dokumentumfilmből / Fotó: Rubikon Intézet
A vészt tetézte, hogy a király is odalett. Belefulladt – ahogy a hidrológusok pontosították –, nem a Csele-patakba, hanem a Duna mocsaras árterébe. A lova felbukott a magas partfalon, és a páncélzata a víz alá húzta. A közvélemény nem tudta megemészteni ezt a banális véget, azonnal beindult a pletykagyár. Szerémi György azt írta a Magyarország romlásáról krónikájában, hogy II. Lajos túlélte a csatát, és Dunaszekcsőn gyilkolta meg Szapolyai György gróf, hogy a testvére trónra kerülhessen. Ez kapóra jött a Habsburgoknak. Ferdinánd ezzel akarta hitelteleníteni riválisát, Szapolyai Jánost. A modern tudomány, az igazságügyi orvosszakértők és hidrológusok azonban tisztázták: nem volt merénylet, a király a mocsárba fulladt. Az ország pedig vele süllyedt el a 150 éves török és 400 éves Habsburg uralomba. (Itt arról olvashat, hogy a legendás hun vezér, Atilla alakját is rengeteg ellentmondás övezi: Pokolfajzat vagy nagy király? Az igazi Attila)
Tomori Pál Mohács előtt több csatában is legyőzte a törököket – Az érsek szobra Kalocsán / Fotó: Wikipedia
A tudósok pontot tettek a rejtély végére, de a közvélemény lelkében Mohács 500 év után is nyitott seb. A modern kutatási eredmények talán segítenek abban, hogy a pletykák és a bűnbakkeresés helyett a nemzet helyre tudja tenni és méltósággal fel tudja dolgozni ezt a sorsfordító tragédiát. (Érdekesség, hogy Amerikában a történelmet olykor Hollywood és a streamingszolgáltató írja: Meghódítja a világot a Trónok harca előzménysorozata, A Hét Királyság lovagja?!)
A Mohács – Világok harca című dolumentumfilm egyik plakátja / Fotó: Rubikon Intézet
A mohácsi csatáról nem készült magyar játékfilm, tévéfilm, vagy sorozat. Egyfelől rengeteg pénzbe került volna, és hát furcsa lett volna emléket állítani a vereségnek. Az 500. évforduló kapcsán viszont bemutatták a Rubikon Intézet gondozásában készült Mohács – Világok harca című egész estés dokumentumfilmet, amely a szakértők megszólalása mellett dramatizált jeleneteket is használ. Diósy Mihály és Mező Levente alkotása a legfrissebb tudományos kutatások alapján, modern filmes eszközökkel mutatja be a nemzeti tragédiát.
Szulejmán a csata előtt a főtisztjei körében – Jelenet a sorozatból /Fotó: TIMS Productions
A Szulejmán című török sorozat viszont az oszmánok szemszögéből, a török haderőt és a szultánt dicsőítve ábrázolja az ütközetet. A látványos, nagy költségvetésű csatajeleneteket Törökországban forgatták, és elég lazán kezelték a tényeket. Egészen pontosan a drámai hatás fokozásáért jelentősen eltorzították a történelmi valóságot és a magyar vezetők alakját. A nyílt mező helyett például erdős, hegyvidéki völgyben forgatták, a küzdelem látszólag egész napon át tart, ám a valóságban másfél-két óra alatt eldőlt, míg a fiatal II. Lajos királyt nem bátor uralkodóként, hanem korosodó, gyáva mulatozóként festik le, Tomori Pált pedig elbizakodott parancsnoknak. A széria a birodalom diadalát ünnepli, mellőzve a tényleges korabeli helyzetet.
Napi