Franciaország a jövő héten mutathatja be azt a legalább több százmillió eurós rendkívüli támogatási csomagot, amellyel a nyári aszályok és hőhullámok által súlyosan érintett mezőgazdasági termelőket segítené – közölte a Bloomberg. A program részleteit Annie Genevard mezőgazdasági miniszter ismerteti, miután egyeztetett az ország prefektusaival a károk területi megoszlásáról és a legsürgetőbb beavatkozásokról.

A csomag nem kizárólag közvetlen pénzügyi kompenzációból állna. A francia kormány adókedvezményeket is biztosítana, valamint támogatná a takarmány, a vetőmagok és a palánták beszerzését. A cél az, hogy a nyári veszteségek ne kényszerítsék állatállományuk leépítésére a gazdaságokat, illetve ne veszélyeztessék a következő termesztési idényt.

Ez különösen az állattartók számára lehet létfontosságú, mert a hőség és a csapadékhiány több térségben visszavetette a legelők és a tömegtakarmányok hozamát. A kiesést vásárolt takarmánnyal kellene pótolni, annak ára azonban éppen a hiány miatt emelkedik. Az ágazat közben a közel-keleti konfliktus következtében megdrágult energiával, üzemanyaggal és műtrágyával is kénytelen szembenézni.

Támogatás a gazdáknak: Franciaország nem az egyedüli

Az időjárás és a megugrott költségek okozta válságra több uniós tagállam is a szokásos agrártámogatásokon felüli, célzott forrásokkal válaszolt:

• Görögország 160 millió euró kiegészítő támogatást jelentett be az állattenyésztők, valamint a gyapot- és búzatermelők számára. A kormány ezenfelül olcsóbb mezőgazdasági gázolajat és a jövőbeni növénytermesztési, illetve állattartási károk teljesebb megtérítését ígérte. A támogatásra azért is szükség van, mert a gazdák egyszerre küzdenek a magas termelési költségekkel és a korábbi kifizetések csúszásával.
• Románia külön, 54,4 millió eurós állami támogatási programot állított össze a szarvasmarha- és bivalytartók részére. A konstrukcióban állatonként 68 euró fizethető, egy gazdaság pedig legfeljebb 50 ezer eurót kaphat. A keretet a román agrártárca költségvetésének kiegészítésével, a kormány tartalékalapjából biztosítják, vagyis valódi pótlólagos nemzeti forrásról van szó. Ettől elkülönül Románia általános, 2026-os állattenyésztési támogatási programja. A román kormány határozata szerint erre legfeljebb 142,3 millió lejes költségvetési keret áll rendelkezésre, amelyből 39 millió lej jut a szarvasmarha-, bivaly-, sertés- és lótartásra, több mint 103 millió lej pedig a juh- és kecskeágazatra.
• Portugália 20 millió eurós rendkívüli, vissza nem térítendő támogatást különített el az energia- és műtrágyaköltségek emelkedése miatt. Az öntözött területek után hektáronként 28 euró, a szárazművelésű földek után 12 euró jár. Az állattartók húshasznú tehenenként 10, tejelő tehenenként 12, juhonként és kecskénként pedig 1,5 eurót kaphatnak. A támogatást egy összegben, legkésőbb 2026 végéig fizetik ki.
• Szlovénia 8,45 millió eurót biztosított a 2025-ös aszály miatt legalább 30 százalékos terméskiesést elszenvedő gazdaságoknak. A támogatásról 3811 kedvező határozat született, a pénzt augusztus végéig utalják át. Ljubljana emellett 8,1 millió eurós új csomagot készített elő az energia- és műtrágyaárak emelkedésének ellensúlyozására. Ebből 5,4 millió eurót a szlovén költségvetés biztosít. A kormány korábban további 4,5 millió eurót különített el a fagykárok enyhítésére, valamint 360 ezer eurót a teljes károk megtérítésére.
• Olaszországban az Európai Bizottság egy 500 millió eurós nemzeti támogatási programot engedélyezett az Emilia–Romagna tartományban árvizek és földcsuszamlások miatt kárt szenvedett vállalkozások számára. A kedvezményezettek között növénytermesztő és állattartó gazdaságok is vannak, a közvetlen támogatás pedig akár az elszámolható károk teljes összegét fedezheti.
• Csehországban egyelőre nem határozták meg a készülő aszálycsomag összegét. A cseh mezőgazdasági minisztérium közlése szerint rendkívüli támogatásokkal, a pályázati feltételek enyhítésével és a leginkább érintett ágazatok célzott segítésével készülnek. Az aszály miatt takarmányhiánnyal küzdő állattartóknál már enyhítették az állatlétszámhoz kötött támogatási feltételeket, így az állományukat kényszerűen csökkentő gazdaságok sem veszítik el automatikusan a támogatásaikat.

Uniós pénz is érkezik, de nem ugyanaz, mint a nemzeti segítség

A tagállami intézkedések mellett az Európai Bizottság 540 millió eurót különített el a műtrágya- és energiaválság által leginkább érintett termelők támogatására. Ebből Franciaország 107,1 millió, Németország 60,3 millió, Spanyolország 50,2 millió, Olaszország pedig 45,6 millió eurós keretet kap. Ezek azonban uniós források, ezért nem számíthatók automatikusan a kormányok által vállalt költségvetési többlettámogatások közé.

Hasonló a helyzet a klímakárokra elkülönített, több mint 56 millió eurós uniós kerettel. Portugália ebből 30 millió, Románia 14,8 millió, Ciprus 4,6 millió, Horvátország 4,4 millió, Szlovénia pedig 2,8 millió eurót kapott. A tagállamok ezt nemzeti pénzből az uniós támogatás kétszeresével egészíthetik ki.

Magyarország számára az uniós mezőgazdasági válságtartalékból 10,8 millió euró áll rendelkezésre a 2025-ös aszályban jelentős veszteséget elszenvedő kukoricatermelők támogatására. A vonatkozó magyar rendelet alapján azok a termelők jogosultak a pénzre, akiknél a hatóság 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést állapított meg. Ez azonban szintén uniós krízisforrás, nem pedig önálló magyar költségvetési többletvállalás és a tavaly károk után fizetik. közbne a gazdák szerint, az idei lehet a magyar gabonatermesztők egyik legrosszabb éve.

Bóna Szabolcs agrárminiszter csütörtökön jelentette be, hogy önkéntes tőketörlesztési moratórium elindításáról állapodott meg a Magyar Bankszövetséggel, de az aszály miatti könnyítés nem lesz automatikus, és a kamatokat továbbra is fizetni kell. Fontos kikötésnek nevezte, hogy a kialakítandó program nem jelentheti az állami támogatás mértékének, tartalmának növekedését. A gazdáktól kapott is hideget-meleget a közösségi oldalán, a reakciókat az alábbi poszt alatt lehet elolvasni.