GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 28. 2 percnyi olvasás
Moszkvában egyenesen ruszofóbiával vádolják a kormányfőt.
Az Orbán Anita által vezetett Külügyminisztérium új csapásvonalak mentén alakítja a magyar diplomáciai kapcsolatokat. A Magyar Péter által hitelsített iránymutatás, amelyet a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen részt vevő magyar delegáció számára adtak ki teljes egészében megváltoztathatja a hazánk és Oroszország diplomáciai kapcsolatát.

A Tisza-kormány megalakulása óta hivatalos kapcsolatfelvétel a két ország között nem volt, a kialakult helyzet pedig arról árulkodik, hogy a viszony rohamosan romlik. A Parlamentyiszkaja Gazeta elemzése szerint egyre több befolyásos politikus fogalmaz meg éles kritikát a magyar külpolitika új irányvonalával kapcsolatban.
Budapest most először fogalmazott ilyen álláspontot Orbán Viktor távozása óta − írta Parlamentyiszkaja Gazeta újságírója, aki szerint a korábbi miniszterelnök a két ország diplomáciai és gazdasági kapcsolatainak megőrzésére törekedett. Hozzáteszi azt is, hogy Magyar Péter nyugati orientációja ellenére a megválasztását követő első néhány hónapban tartózkodott a „ruszofób” kijelentésektől. Most ez úgy tűnik orosz olvasatban gyökeresen megváltozott.
Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbséget is komoly veszélybe sodorja
– írja a kormányhatározat, amely ezek mellett minden törekvést támogat, amelyek a békét szolgálják.
Orosz szakértők szerint ezzel a lépéssel Magyar Péter kormánya hivatalosan is szakított Orbán Viktor politikájával. Véleményük szerint ezzel a kormányfő
keménységét és Moszkvával szembeni kérlelhetetlenségét igyekszik bizonyítani európai kollégáinak.
Ezt az álláspontot képviseli Grigorij Karaszin, az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke is:
„Valójában egyszerűen beáll az európai politikusok kórusába, és a mai Európa ruszofób politikai elitjének, az Oroszországgal szembeni gyűlölet és ellenségeskedés zászlóaljának részévé próbál válni. Budapest lépéseiben semmi mást nem látok” − mondta Parlamentyiszkaja Gazetának a korábban külügyminiszter-helyettesként dolgozó politikus.
Hozzátette, hogy Magyar Péter lépése véleménye szerint nem egyesíti majd a magyar társadalmat, valamint az európai politikai elit oroszellenes ideológiája „mindannak az összeomlásához vezet majd, amiben reménykednek”.
Nem Karaszin az egyetlen orosz politikus, aki bírálta a magyar kormány lépését. Vlagyimir Dzsabarov a Föderációs Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának első elnökhelyettese a Lenta.ru-nak nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy Magyarország a második világháború idején a náci Németország oldalán támadta meg a Szovjetuniót, és szerinte Budapest megfeledkezett a múltról.
Dzsabarov ebből azt a következtetést vonta le, hogy a történelmi emlékezet alapján éppen Magyarország jelenthet fenyegetést Oroszország számára.
„Sajnos úgy gondolom, hogy erről ők már elfeledkeztek” – mondta a politikus, valamint hangsúlyozta, hogy a Magyar Péter kormánya ezzel a lépéssel Brüsszel elvárásait teljesíti. Hozzátette azt is, hogy
amikor szóba kerülnek majd az energiahordozók, akkor Budapest retorikája gyorsan megváltozhat.
Az energiahordozók kérdését Andrej Kolesznyik, az orosz állami duma védelmi bizottságának tagja is felvetette. A politikus a gazeta.ru újságírójának úgy fogalmazott, hogy „kérdésessé válhat” az Oroszországból Magyarországra irányuló energiaszállítás, beleértve az olajat is.
A mostani orosz üzenet különösen azért súlyos, mert Magyarország energiaellátásában továbbra is jelentős szerepe van az orosz energiahordozóknak.
Az imént felsorolt nyilatkozatok ugan nem tükrözik a Kreml hivatalos álláspontját, azonban érdemes aktívan követni a fejleményeket, mert úgy tűnik egyre több magasrangú és befolyásos döntéshozó ért egyet a kritikákkal.