GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 28. 2 percnyi olvasás
A kamatok jövőjéről hallgatott, az inflációról viszont határozottan beszélt Kevin Warsh.
Kevin Warsh, az amerikai jegybank elnöke pénteken sem adott egyértelmű jelzést a kamatok jövőjéről, miközben szerinte az inflációs helyzet egyre aggasztóbb. A Fed új kommunikációs stratégiája komoly bizonytalanságot okoz a piacokon, így a befektetőknek egyelőre maguknak kell kitalálniuk, mikor léphet a jegybank.

Warsh az amerikai jegybank éves Jackson Hole-i konferenciáján tartott beszédében szokatlanul kevés kapaszkodót adott a befektetőknek. Nem közölte, milyen kamatpályát tart megfelelőnek, és azt sem árulta el, milyen gazdasági változás késztetné kamatcsökkentésre vagy éppen kamatemelésre a Fedet.
A Fed elnöke ugyanakkor világosan fogalmazott:
miközben az amerikai gazdaság szerinte teljes foglalkoztatottság közelében van, az inflációs adatok egyre aggasztóbbak.
Warsh kommunikációja tudatosan tér el a korábbi gyakorlattól. Több mint két évtizeden át a Fed aktuális elnökei Jackson Hole-ban rendszerint igyekeztek jelezni, milyen irányba mozdulhatnak a kamatok. Warsh ezzel szemben úgy véli, hogy a „csendesebb”, megfontoltabb kommunikáció hatékonyabb jegybanki működést tesz lehetővé.
A piac azonban nem feltétlenül értékeli ezt pozitívan. A befektetők ugyanis azt szeretnék tudni, milyen inflációs vagy munkaerőpiaci adatok esetén lépne a jegybank. Warsh ezt úgynevezett reakciófüggvényként írhatná le, ám ennek részleteit következetesen nem hajlandó ismertetni.
Fordulópont jöhet szeptemberben? Megosztotta a Fedet az infláció, egyre többen szorgalmazzák a kamatemelést
3,5 és 3,75 százalék közötti sávban hagyta irányadó kamatát az amerikai jegybank. A döntés azonban szokatlanul éles megosztottságot hozott: három regionális Fed-kormányzó is kamatemelésre szavazott az infláció miatt.
„A piacoknak maguknak kell kitalálniuk”, hogyan reagál majd a Fed – ez pedig jelentős bizonytalanságot okoz a kötvénypiacon. A hosszú lejáratú amerikai állampapírok hozamai már korábban is megugrottak, ami részben annak jele lehet, hogy a befektetők attól tartanak: a Fed nem tesz eleget a tartós infláció megfékezéséért.
A helyzetet tovább bonyolítja az amerikai költségvetés hatalmas hiánya, a vállalati kötvénykibocsátások növekedése, valamint a vámok, a háborúk és a mesterségesintelligencia-infrastruktúrába áramló óriási vállalati beruházások árakra gyakorolt hatása.
Közben a munkaerőpiac sem ad egyértelmű támpontot. Az úgynevezett „alacsony felvétel, alacsony elbocsátás” állapot miatt a foglalkoztatás stabilnak tűnik, de az új adatok szerint a korábbi becsléseknél gyengébb lehetett a munkahelyteremtés. A Bureau of Labor Statistics előzetes felülvizsgálata alapján 2025 áprilisa és 2026 márciusa között 79 ezerrel kevesebb új állás jöhetett létre a korábban becsültnél.
A CNN-nek nyilatkozó befektetők jelenleg mintegy 34 százalékos esélyt áraznak arra, hogy a Fed szeptember 15-16-i ülésén kamatot emel.
A későbbi ülésekre vonatkozó várakozások ennél magasabbak, vagyis a kamatemelés lehetősége ismét valós forgatókönyvvé vált.
Warsh szerint végső soron nem a pénzügyi piacok szereplői viselik a legnagyobb kockázatot, ha a Fed rosszul ítéli meg a helyzetet. „A keményen dolgozó amerikaiak” fizetik meg az árát annak, ha túl magas marad az infláció, vagy hirtelen bizonytalanná válik a munkahelyük.
Részvénypiac: hullámvasúton a kötvényhozamok, riadtan figyelnek a részvényindexek
Ismét emelkedtek a hosszúlejáratú amerikai államkötvények hozamai. A részvénypiac számára ez ijesztő, azt jelzi, hogy drágulnak a hossz távú finanszírozási költségek.